Parád.
Parád.
Parád. A pétervásári járásban, a Mátra hegység Kékes nevű csúcsa tövében, a község határában eredő s a Tarnába ömlő patak mindkét partján terül el. Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint 5 adóköteles, 4 szegény és 2 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze. A helység ekkor Perényi Gábor birtoka volt. 1552-ben szintén Perényi Gábor birtokában találjuk, ekkor 5 portája volt. 1554-ben 3, 1564-ben 4 portával szerepel az összeírásokban. 1635-ben 1 1/2, 1647-ben 1, 1675-ben fél portája volt, az utóbbi évben egy malmot is vettek fel az összeírásba. 1684-ben Rákóczy László és Erdődy György birtokában találjuk. Az 1693-ik évi összeírás szerint gróf Erdődy Györgynek 7 jobbágya volt itten. 1741-ben báró Grassalkovich Antal királyi személynöké volt. Timsóbányáit már a XVIII. században mívelték. Híres fürdőjéről más helyen van szó. Későbbi földesura Ullmann Móricz volt. 1854-ben a gróf Károlyi család birtokába került, a kik két kastélyt is építtettek a helységben. Az egyiket gróf Károlyi Györgyné 1881-ben, a másikat gróf Károlyi Gyula 1885-ben építtette. Jelenleg mindkét kastély gróf Károlyi Mihály tulajdona. A helységnek van róm. kath. temploma. A község területe 7341 kat. hold, lakóházak száma 362 és a lakosság 2227 lélek, a kik közül 6 német, 8 tót, 1 oláh, 4 egyéb, a többi magyar; vallásra nézve róm. kath. 2207, ref. 2, ág. ev. 1, izr. 17. A helységhez tartozik a parádi üveggyár, a melyet 1814-ben a báró Orczyak alapítottak. Jelenleg gróf Károlyi Mihály tulajdona. A gyár igazgatója Szlovák Béla. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
