Tar.
Tar.
Tar. A hatvani járásban, a Mátra hegység nyugati lejtőjén, a Zagyva folyó balpartja közelében fekszik. Első ízben 1265-ben említik az oklevelek. Ebben az évben István ifjabb király e helységet, mint Ágasvár tartozékát, a Rátót nemzetségbeli Domonkos fia Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozta. Ő utána fia László (1283–1325) örökölte, kinek fia István (1347) felveszi a Tari nevet s megalapítója lesz a hasonnevű családnak. Tari György, mivel nem voltak fiörökösei, 1465-ben Pálóczi László országbíró előtt tett végrendeletével Sirok várát, valamint a hozzátartozó Tart Országh Mihály nádornak, valamint Kompolthi János fiainak hagyta. 1469-ben Nógrád vármegyéhez számították. Az 1506. évi adóösszeírás szerint Losonczy István birtoka. 1552-ben 12 portája, 1554-ben szintén 12 portája és 1564-ben 15 portája volt. Kompolthi János, valamint fiai, Zsigmond és Ferencz, másfelől Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös örökösödési szerződés értelmében, a Kompolthiak kihaltával, az Országh családra szállott. Az Országh testvérek közül azonban csak Lászlónak volt egy fia: Kristóf, a kire az összes Kompolthi-féle jószágok szállottak, de Országh Imrének leánya, Magdolna, férjezett Bánffy Istvánné is részt követelt Tar helységből. A per 1560-ban dőlt el, még pedig Bánffy Istvánné javára. Országh Kristóf azonban megakadályozta az ítélet végrehajtását és végre is egyezség jött létre a peres felek között. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halála után Miksa király 1569-ben Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta. Ekként a helység Török Ferencz három gyermekének birtokába került. Az 1635. évi összeírás szerint 4, 1647-ben 3 1/2, 1675-ben 3 portája volt. A XVII. század közepén Hamvay Ferencz alispán birtoka volt († 1669), kinek halálával Forgách Ádám kapta királyi adományul. 1684-ben Bossányi László birtokában találjuk. Az 1693. évi összeírás szerint a Bossányi családnak 47 jobbágytelke volt Tar helységben, azonfelül a Huszár családnak is volt 7 telke. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk. A XIX. század első felében gróf Esterházy, gróf Draskovics, Schneé, Reviczky, Almássy, Zábráczky, Beniczky, Virágh, Etthre, Taródy, Földy és Blauer családoknak volt itt földesúri jog. Jelenleg báró Podmaniczky Gyulánénak van itt nagyobb birtoka. A kastélyt Schneé László 1800 táján építette, tőle örökölte a Reviczky család, ettől Jezerniczky Károly, a kitől gróf Forgách János vásárolta meg s jelenleg is az ő tulajdonában van. A róm. kath. templom a XVII. század végén épült és régi kőfallal van körülvéve. 1880 július 2-án nagy tűzvész pusztított a helységben, ez alkalommal 76 ház égett le. A község területe 4745 k. hold, lakóházak száma 273 és a lakosság 1389 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve ref. 1, ág. ev. 26. izr. 13, a többi róm. katholikus. A község lakói függetlenségi kört tartanak fenn. Az Oldal-hegy lejtőjén valamely rom látható. A nép régitemplomnak nevezi. A község postája helyben van, távíró- és vasúti állomása Pásztó. E helységhez tartozik: Ilonamajor, Koplaló, Szurdokalja, Lakom és Zsófiamajor.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
