Népszaporodás és sűrűség.
Népszaporodás és sűrűség.
Ilyen területi és égalji, külső és belső gazdasági és lakásviszonyok közt él a hevesi paraszt. A lakosok számát a területhez viszonyítva megállapíthatjuk, hogy Heves hazánk népesebb vármegyéi közé tartozik. A nép sűrűsége és szaporodása ugyanis felette van az országos átlagnak. A leglakottabb vármegyékben egy négyzetkilométerre 82.2 lélek esik, a legritkább népességűben 26.4. Heves vármegyében 1890-ben 62.7, 1900-ban 67.9 esett ugyanily területre, míg az országos 199átlag 59.3 volt. Azonkívül, hogy a lakosság természetes szaporodása általában egészen normálisnak mondható, nem érdektelen ama tény felemlítése, hogy a térszín emeltebb szakaszain kisebb arányú a szaporodás, mint a rónán; mert amott, a Zagyva völgyén, illetőleg a gyöngyös–hatvani mezőségen, minden ötödik helység napszáma megfogyott, míg ugyanezen térszakasz alföldi részén, egy falu – Gyöngyöshalász – kivételével, valamennyi nőtt; azután a Tarna völgyén és a tarna–egerközi területen fent minden harmadik, lent pedig csak a hetedik község népszáma fogyott meg, sőt az Eger és Tiszavölgyön a nagyobb községek: Tiszafüred, Füzesabony, Sarud, Örvény és Kisköre megkétszerezték lélekszámukat. Ez is azt az országos tapasztalatot erősíti, hogy „a magyar faj igazi talaja, hol a legerősebb gyökeret verte: a rónaság.” Az sem érdektelen, hogy míg fent egy-két nagyobb méretű hely mellett jóval több az apró, közigazgatásilag csatolt kisközség, lent csaknem valamennyi népes, nagy község, úgy hogy amazok számuk nagyságával ellensúlyozzák ezeknek népességét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
