A közgyűlés.
A közgyűlés.
A vármegye székhelyén tartották a vármegyei közgyűléseket. Arra törekedtek, hogy a közgyűléseken a nemesség minél nagyobb számmal jelenjék meg. A mágnások s a kisebb nemesség is akadályoztatások esetén megbizottakat küldhettek magok helyett, de ennek megszorítására az 1667 május 23-i gyűlés szabályként kimondotta, hogy a nem birtokos nemes és egyházi lelkész szavazatát a közgyűlésen megbizott útján nem gyakorolhatja. A válságos időkben nehéz volt a közgyűlésen való megjelenés, azért Tassy alispán 1679 augusztus 31-i gyűlésen a tisztújítás befejeztével panaszkodik, hogy a közgyűléseken az ügyeket – úgy szólván – csak a tisztviselők intézik, mert a vármegye nemessége azokon nem vesz részt. Kimondták, hogy a szolgabírák a gyűlések napját a járásokban kellőleg hirdessék ki és a ki távolmaradását a közgyűlésből nem tudja kimenteni, az pénzbírsággal sújtandó.
Kétségtelen dolog, hogy a XVI. századtól kezdve a nemzeti életnek igaz ereje, az alkotmány hű védője a vármegye volt. A vármegyei gyűlések különféle elnevezései mutatják a vármegyék feladatát, működési körét. Van „congregatio particularis,” „congregatio generalis,” „sedes rectificatoria vagy defalcatoria.” Gyűléseket a XVII. századi nemesi vármegyében az alispán hívatott egybe akkor, a mikor a szükség kívánta (1647:109, 1649:21, 1687:25). Az adón, a „dikán” s a nemesi insurrectión kívül sok szó esik a vármegyék tanácskozásain a török veszedelemről, rablók garázdálkodásairól, alkotmányos sérelmekről. A jogszolgáltatási, hadi gazdasági teendőkön kívül a vármegyék részt vesznek követeik útján az országos törvénykezésben, saját belügyeikben pedig önrendelkezési, szabályalkotási joguk van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
