Megyerendezési törvényjavaslat.
Megyerendezési törvényjavaslat.
Ez év június 20-án már a bizottmány kezei közt volt a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat. Minthogy e javaslat a virilizmus behozatalát, az örökös főispánság megszüntetését, a főispáni hatalom növelését tartalmazta, az 1848-as törvényhozók szellemeért s a tiszta demokracziáért lelkesedő bizottmány érthető ellenszenvvel fogadta, kijelentette, hogy e javaslat, ha nem semmisíti is meg a törvényhatóságokat, de a megsemmisülés örvényébe dobja, mert meghagyja ugyan a formát, – bár azt sem egészen – de a szellemet, az erőt, az élet idegeit kitépi belőle. Ilyen értelemben nyilatkozott a képviselőház tudomására, követelvén benne az írni-olvasni tudáshoz kötött általános választói jogot, a főispáni intézmény eltörlését, a törvénytelen s következőleg a vármegye által végre nem hajtható kormányrendeletnek az országgyűlés foruma elé terjesztését, a felsőház eltörlését, vagy népképviseleti alapra helyezését,*) a községeknek belügyekben való teljes autonomiáját, az ingyenes népoktatást. E felírat eszméit a képviselőház már nem mérlegelhette, mert aug. 1-én a törvény már szentesítést nyert.
*) Az 1882., 1884. években, továbbá mert az 1885. évi törvény csak annyiban segített a bajon, hogy a főispánok főrendi tagságát megszüntette s élethossziglani kinevezettekkel pótolta, 1893. évben újból szőnyegre került a főrendiház reformálása. A bizottmány úgy képzelte a reformot, hogy a főrendek felét a születési arisztokráczia, másik felét részben az egyház, a bíróság, az irodalom, művészet, ipar, kereskedelem képviselőiből kinevezendő, másrészt a vármegyék által választandó tagok alkossák. (1882. év 132. vmjkl., 1884. év 186. vmjkl., 1893. év 391. hat.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
