Törvényszékek csökkentése.
Törvényszékek csökkentése.
Bírósági szervezetünk azonban nem maradt meg abban az állapotában, a melybe az első szervezés helyezte. Tudvalévő, hogy 1871. XXXII. t.-cz. az 287elsőfolyamodású kir. törvényszékek számát 102-ben, a járásbíróságokét pedig 360-ban állapította meg. A gyakorlati élet azonban, mely minden intézménynek legjobb próbaköve, megmutatta, hogy az újonnan szervezett törvényszékek között van számos olyan, a mely nem életképes s így fölösleges. Megindult tehát a mozgalom egyes törvényszékek megszüntetése iránt, a melynek eredménye lett az 1875. XXXVI. t.-cz., mely a kir. törvényszékek számát 64-re szállította le.
E mozgalom nem hagyta érintetlenül Heves vármegyét sem, mert itt is kitünt néhány év alatt, hogy a gyöngyösi kir. törvényszék, a mely mint fentebb láttuk, csakis annak a heves agitácziónak köszönte létét, melyet Gyöngyös város akkori vezetői kifejtettek, – szintén azok közül való, a melyek nem életképesek s így fölöslegesek. Mikor tehát Gyöngyös város vezető emberei, különösen akkori képviselője, látták azt a veszélyt, a mely az általuk annyira óhajtott gyöngyösi törvényszék létét fenyegette, ismét a legerősebb akcziót indították hírlapokban, de különösen a kormánynál a gyöngyösi törvényszék megmentésére. Minthogy azonban ama tényeket, melyek a gyöngyösi törvényszék életképessége és szükségessége ellen szólottak, megmásítani nem lehetett: akként akarták czéljukat elérni, hogy az egri törvényszéket szüntessék meg s a gyöngyösi maradjon meg Heves vármegye egész területére. És ezzel kiújult, sőt kiélesedett a vármegye két városa között az a versengés, mely már az első szervezéskor is mutatkozott. Kiélesítette ezt egyrészt az általános politikai helyzet, másrészt a vármegyéknek szintén napirenden lévő kikerekítési ügye. A mi a politikát illeti, elég legyen utalni arra, hogy Eger város közönsége erősen szélsőbaloldali volt, Gyöngyös városáé Deákpárti. Már ez a körülmény is szembe állította a két város közönségét. A mi pedig a megyerendezést illeti, ez időben folytak az előmunkálatok az 1876:XXXIII. t.-cz. megalkotásához, mely törvény tudvalévően Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyéket kettéosztotta s elszakítván tőle Szolnokot, a jászsággal és kúnsággal megalkotta Jász-Nagykún-Szolnok vármegyét, Heves vármegye meghagyatott eredeti területére.
Ezt a tervezgetést használta fel Visontai Kovách László, mint Gyöngyös város képviselője, hogy mind a megyei, mind a törvényszéki székhelyet Gyöngyösnek követelje s így Heves vármegye középpontjává és székhelyévé minden tekintetben Gyöngyöst emelje. És az ily irányú akczió kedvező fogadtatásra talált a kormánynál, mert Eger városa kénytelen volt a legerélyesebben védekezni, mely védelemhez Heves vármegye törvényhatósága is csatlakozott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
