Egyéb népszokások.

Full text search

Egyéb népszokások.
Egyéb szokások tekintetében különösen az ipolymenti magyarság gazdag. itt a betlehemjárást, Luczázást, Balázstánczot, kiszejárást nagyban űzik. Szokásban van 134továbbá a karácsonyi és újévi kántálás, husvéti öntözködés, különböző farsangi tréfák, májusfa állítás, arató ünnepség és a katholikusoknál, valamint a bányászoknál a Szent István-nap különös megünneplése.
Lucza napján csoportokba verődnek az iskolás gyermekek s házról-házra járván a következőket énekelik:
Aczélt hoztunk kendteknek! – Czin legyen táljok, – Czin legyen kanáljuk, – Fijas legyen (fiut szüljön) asszonyuk, – Borjas legyen tehenek, – Csikós legyen lovuk, – Tojós legyen tyukjuk, lúdjuk, – Bőven legyen jó buzájuk. – Úgy ragyogjon az életük, – mint a csillag most felettük.
Február 3-án, mikor a katholikus egyház Balázs püspök emlékét ünnepli, a ki egy torokbajos gyermeket csodálatosan meggyógyított, – Balázs-tánczot járnak a gyermekek. Egy ingre vetkőzvén, jól befűtött szobában tánczolnak és közben többször ki-kimennek hütőzködni és hideg vizet inni, hogy megpróbálják, használ-e hát a Balázs-áldás? Nem lesznek-e betegek? És csodálatos módon nagyon ritkán betegszik meg egy is e kisérletező gyermekek közül.
Virágvasárnapján az úgynevezett kiszejárás divik. Ócska ruhadarabokból óriás bábut kötnek a leányok, – ez a kisze, a melyet a lányok és legények hosszú póznára kötve közvetetlenül ebéd után nagy lármával a falu végére visznek, a hol elégetik. A tüzet körültánczolják, ezt a dalt énekelve:
Ég a kisze, lánggal ég, – Bodor füstje felszáll; – Tavaszodik, kék az ég, – Meleg a napsugár. – Mire füstje eloszlik, – A hideg köd szétfoszlik, – Egész kitavaszodik.
A vármegye némely tót vidékén, különösen a Selmecz-völgyén, az a szokás, hogy a leány lekötelez, illetve megvásárol egy legényt tánczosának. A leány bokrétát – bolti csinált virágot – ád a neki tetsző legénynek és más apróságokkal, pl. pálinkával, szivarral is kedveskedik neki. Ezért a legény a leánynak állandó lovagja, vele tánczol és minden alkalommal gondoskodik a mulattatásáról. Megtörténik az is, hogy a legény a leányt feleségül veszi, de különben és általánosságban e kötelezettség csak egy évre szól.
A többnyire rögtönzött mulatságokon kívül, az év bizonyos meghatározott napjain más vigasság is van. Ilyen a hostina (vendégség), melyet őszszel, a mezei munkálatok végeztével, a Mindenszentek ünnepét követő napokban szoktak megülni. A hostina vasárnap kezdődik és három napig tart. A különböző községekben nem egy és ugyanazon a héten tartják. Egyik helyen Márton, másik helyen Katalin, stb. napja az irányadó. Az első nap kiváló jelentésű ünnepnap és mintegy búcsú jellegével bir, a mikor hálaadó istenitisztelet előzi meg a mulatságot.
A katholikus községekben újév után, három király ünnepe előtt, a község plébánosa és kántora sorra látogatja a község házait, hogy azoknak lakóira áldást kérjen és minden szerencsétlenséget elhárítson róluk. A kántor minden háznak az ajtajára krétával, folytatólagos irással G. M. B. betüket ír föl (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ezért a lelkész és a kántor minden háztól bizonyos mennyiségű gabonát, vagy készpénzt szokott kapni, a melyet a kostolnik (templomszolga), két ministráns fiú kiséretében gyűjt össze. Ez az élelem- és pénzgyűjtés az úgynevezett koleda. Ezután áll be a farsang, melynek különösen három utolsó napját, ostatki, ünneplik meg zajos mulatságokkal.
A nagybőjt úgynevezett fekete hetében és ennek vasárnapján, a smrtná nedelá-n (halál vasárnapján) hosszú póznára szalmából emberi alakot kötnek, női ruhába öltöztetik, szalagokkal teleaggatják s azt a serdülő leányok házról-házra hordozzák. A bábot, – Marmarienná-t, a körülhordozás után a falu patakjához viszik, ott minden ékességétől megfosztják és vizbe fulasztják. A vizbe fulasztás után a leányok énekelve megjelennek ismét mindazoknál a házaknál, a hol a marmariennával voltak és itt nehány krajczárt, vagy tojást kapnak. A tojást a falu zsidajának eladják és az így gyűjtött pénzen koszorút vesznek, a melylyel a templom szentjeit diszítik föl.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me