Bokod.
Bokod.
Bokod, a Vérteshegy aljában fekvő magyar nagyközség. Csák Miklós testvére, Ugrin esztergomi érsek végrendeletében szerepel 1237-ben, a mikor a Boukoud nevű ősi birtokát, 25 szabadossal együtt, Lőrincznek és Jánosnak hagyományozza. 1326-ban Bokodi György nevű királyi jegyző nevében is felmerül. A község levelesládájában őrzött egyik, 1689-iki oklevél, betűcserével Bodoknak is nevezi. Idők multán a báró Jeszenák családé lett, majd az Esterházyaké és most gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka. A község a török dúlások alatt elpusztult; az Esterházyak a törökök kiűzése után tótokat telepítettek ide, kiknek utódai már teljesen megmagyarosodtak. A községbeliek önsegélyző egyesületet és gazdakört tartanak fenn. 1885-ben a kolera pusztította a lakosokat. A községben három templom van, melyek közül a római katholikus 1779-ben, az ág. hitv. evangélikus 1780-ban és a református 1800-ban épült. A község házainak száma 351, lakosaié 1758. Vallásuk róm. kath., ág. ev. és ref., de közöttük az ág. hitv. evangelikusok vannak a legtöbben. Van itt posta és Bokod-Dad néven vasúti állomás is. Ide tartozik Szentgyörgyvár puszta, mely hasonlóképp az Esterházyaké. Nem messze e községtől fekszik Kereki puszta, melynek határában a hajdani vérteskereszturi benczés barátok templomának és monostorának a romjai láthatók; itt állott hajdan a falu is. Nem messze innen fekszenek a gerencséri várromok, melyek körül hajdan szintén népes helység terült el. Erzsébet királyné birtoka volt, ki azt Rozgonyi Istvánnak adta zálogba. 1446-ban Rozgonyi Jánosé lett, és ekkor, Gerencher név alatt megerősített kastélya is említve van, melynek romjai a ma is látható falmaradványok. Itt feküdt még valahol a bokodi határban Szent Erzsébet falu is, mely azonban a török világban teljesen elpusztult. Ma már csak egy dűlőnév tartja fenn az emlékét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
