Csicsó.
Csicsó.
Csicsó, a Duna közelében fekvő magyar nagyközség, 236 házzal és 1491 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között az utóbbiak vannak többségben. Posta van a községben, de a távírója és a vasúti állomása Tany és Nemesócsa. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, s már 1172-ben szerepel, a mikor Konrád, II. Géza király jobbágya, a pannonhalmi apátságnak hagyományozza. Ez oklevélben neve Sysou alakban van írva. III. Incze 1216 évi összeírása nem említi ugyan, de III. Honorius pápa 1225-iki jegyzékében ismét előfordul: villa de Chichou alakban. Albaeus jegyzéke nem említi az apátság birtokai között, csak azt jegyzi meg róla, hogy Füssel határos. 1268-ban, az akkori okiratokban Csicsó már a komáromi vár tartozékaként jelentkezik, és ilyenül szerepel 1387-ben és 1422-ben is, az első alkalommal Alsou Chychov, a másodikban Chycho et alia Chycho alakban. 1460-ban is két Csicsó szerepel, Alsó és Felső jelzőkkel. I. Ferdinánd 1547-ben ideiglenesen Ugrinovics Vidnek 57adományozza. 1562-ben már nem Alsó- és Felső-, hanem Nagy- és Kis-Csicsó vannak említve, melyeknek Paxy János komáromi várkapitány az ura. Később báró Iller János győri várkapitányé lett, a ki 1715-ben gróf Zichy Péternek adja zálogba. Azután a Zichyeken kívül még a Nagy és a Pálffy családot is a birtokosai között találjuk. A mult század közepe táján gróf Waldstein János a birtokosa, utána özvegye: gróf Kálnoky Adél, a későbbi Sabran herczegné, kinek jogutódai ma is birtokolják. Van itt egy régibb, nagy kastély is, mely szintén az uradalomhoz tartozik. E községnél lép a Duna Komárom vármegyébe. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A közeli Duna árvízei azelőtt sok kárt okoztak a lakosoknak, 1861-ben pedig és két évvel később nagy tűzvész pusztított a községben. Néhai Sabran herczegné 1889-ben a községben apáczakolostort építtetett, mely leányiskolával és kisdedóvóval kapcsolatos. A község két temploma közül a református 1788-ban épült, a katholikus templomot pedig 1660-ban a Zichyek építtették. Ide tartoznak Kécs és Odolló puszták, Kereszt és Szunyogszállás major, Remészi erdészlak és Méhesház. Kécs-puszta hajdan szintén komáromi várbirtok volt és később a Zichyeké lett. Csicsóval volt határos Erecs puszta, mely II. Endrének és IV. Bélának 1234 és 1270-iki oklevelében Erecu néven szerepel. 1250-ben Erechtu alakban is említtetik, az apátsági aratók részbirtokaként. Nevét a körülötte fekvő erektől kapta. Ugyancsak Csicsó határában említi egy 1592-iki oklevél Böcs helyésget is, mely szintén komáromi várbirtok volt.
53Csicsó.
Sabran herczegné örökösei kastélya.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
