Für.
Für.
56Fűr.
Steiger Gyula urilaka.
Für, magyar nagyközség, a Páris patak mellett. Van 167 háza és 1079, nagyobb részben róm. kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti megállója helyben. Első nyomára 1505-ben Füri Balogh János komáromi követ nevében találunk, a mikor is Fywr alakban van említve. 1538-ban. Senye Gáspár és Boldizsár, 1549-ben Palásthy János vannak említve birtokosaiként, a kik közül az elsők a Csúzyaknak, az utóbbi pedig Nagyváthy Mártonnak zálogosítják el itteni részeiket. A török dúlásoknak ez a község is áldozatul esett és 1552-ben mindössze 12 lakható házat találtak itt, sőt 24 évvel később is csak 15 háza volt. 1562-ben az Ujfalussy család új adományt kap az egészre, de úgylátszik, újra elpusztult, mert 1669-ben is a törököktől elpusztított falvak között van említve. A török portyázások idejében a füri lakosok az erdőbe, a mostani pusztafüri határba rejtőzködtek. Csak 1692-ben találkozunk újabb birtokosával: Akács Imrével, a ki az egész birtokra a nádortól új adományt nyer. 1734-ben Fekete Györgyöt, Csúzy Imrét és Király Mihályt is birtokosaiként említik. 1750-ben a Ramocsaházyak a maguk itteni részét Csery Sándornak adják át. 1754-ben a Hunyadiak is birtokban ülnek itt, de ezt a birtokot Ocskay Juliánna, férjezett Balogh Pálné igényli. 1755-ben Zsembery Gábor örökösei és Zmeskál Jób is birtokosai. 1778 körül a Disznóssy család volt Fürön földesúr, utána pedig örököse: a Disznósi Horváth család, mely azonban elszegényedvén, innen elköltözött. Azután a Bólya, Pócs, Kómár, Tóth, Katona, Vas, Vig, Nagy, Jankovich, Pálffy, Szalay és Ordódy családok kezén volt, most pedig Danóczi Steiger Gyulának és Varga József örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Ez utóbbiak a régi Szalay-féle kuriában laknak. Steiger Gyulának kényelmes szép úrilaka is van. Van itt gőzmalom is. A községbeli róm. kath. templom építési ideje ismeretlen. Egyik kelyhe az 1695. évszámot viseli. Ide tartozik Pusztafür.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
