Kamocsa.
Kamocsa.
Kamocsa, vágmenti magyar nagyközség, 404 házzal és 1918, nagyobbára ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Érsekújvár. Első okleveles említése 1468-ban merül fel, és ekkor a Csúzyak az urai. 1540-ben már több birtokosa ismeretes, mert ebben az évben Csúzy János, a Dévayak, a Szentmihályiak és Szentpéteryek új adományt nyernek e birtokra, melyben ez időtájt Felpéczy Ferencznek és Kapocsy Imrének is részük volt. 1658-ban, nem tudjuk mi okból, nyitramegyei pusztaként szerepel és Kisrécse a neve. 1705-ben Rétey György kurucz ezredes táborozott Kamocsán. 1756-ban Ocskay Mihály cseréli el itteni birtokát, miután már előbb Csúzy László adta el a maga részét, és hasonlóan cselekedett 1760-ban Ordódy Antal is. Később a gróf Hunyady, gróf Amade, a Balogh, Csúzy, Rozsos, Tajnay, Kollár, Naszvady, Végh, Pyber, Halassy, Lieszkovszky, Ghyczy és Petrics családok voltak a birtokosai. A török világban elpusztult és úgylátszik, ennek következtében szerepel egy ideig nyitramegyei pusztaként. A Rákóczi-féle szabadságharcz idejéből a következő feljegyzést találjuk az itteni egyházi jegyzőkönyvekben: »A sok háborúkban vették ugyan némely pápisták ide be ideig való szállásra magukat, mint bátorságosabb helyre, de lecsendesedvén az háború, kiki régi helyére visszament.« 1856-ban oly veszedelmes tűz pusztított a községben, hogy a falu nagy része, az egyházi épületekkel és templommal együtt, leégett és a harangok a toronyból lehullottak. Ez a templom a hajdani Sövény nevű elpusztult helység helyén állott. 1787-ig csak kezdetleges alkotású, fából készült temploma volt és csak az említett évben építették a mostani kőtemplomot. Ide tartoznak a Pethes, Rácz és Szabó tanyák.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
