Agyag és kőipar.
Agyag és kőipar.
Régi, ismert iparág Nógrád vármegyében az agyagipar. Ez több ágazattal van itt képviselve, mint agyagedény-, tégla- és gyáripar, Gácson, Divényben, Poltár vidékén, Losonczon, Füleken, Szécsényben és Balassagyarmaton. Ezek leginkább építőanyagokra: mint téglára, cserépzsindelyre és kályhagyártásra fektetik a súlyt. A gácsi fazekasipar, bár már régóta hanyatlásnak indúlt, de házias népiparként még most is tartja magát. Az agyag háziipart elnyomták a Nógrád vármegyében keletkezett agyagárúgyárak (Kálnó és Poltár), a kivándorlást pedig előmozdították. Az iparág összesen 520 munkást foglalkoztat.
A gránit- és bazaltkőanyag fejtése nagyiparrá fejlődött vármegyénkben a Korlát, Fülek és Somoskőújfalu határán fekvő gazdag gránitkő és bazalt-bányákban, melyek összesen 800 munkást foglalkoztatnak. Kőfaragók vannak Losonczon, Salgótarján, Balassagyarmat, Romhány és Nógrád községekben.
215Nagyarányú a vármegyében az üvegipar, melynek történeti múltja van. Már a régi időben ismeretes volt a vármegyében Divényhuta üveghutája. 1842-ben alapították a Kuhinka Testvérek a mostani Kossuch János-féle katalinvölgyi nagy üveggyárat Szinóbányán és 1852-ben alapította Kossuch János a málnapataki üveggyárat. A mai üveggyárak a vármegyében a következők: Novek Emil és Társa Csehbereken; az Első Magyar Üveggyár Részvénytársaság táblaüveggyára Hámoron és palaczkgyára Salgótarjánban; Kuhinka István K. örökösei üveggyára Málnapatak; Kolener testvéreké Jópatakon, Feller és Fehér czégé Farkasvölgyön és Pock Béláé Zagyvapálfalván, melyek 840 munkással dolgoznak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
