Divény.
Divény.
Divény. A vármegye felső részén, az egykori divényi vár romjai alatt fekvő kisközség. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 192, lakosaié 1275, a kik 120 magyar kivéletével tótok s túlnyomólag róm. kath vallásúak. A magyar családok a Balassa nemzetség idején telepedtek itt le, mint annak fegyveresei. A Török, Saskeői, Kalocsay, Rozgonyi, Rozsnyai, Tornyos, Tóth és Turchányi családok eltótosodott utódai ma is itt élnek. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása a lónyabányai vasútállomás, a mely azonban már Divény község határában fekszik. Eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. E nemzetség sarja Simon bán azonban, a kinek része volt Gertrud királyné meggyilkolásában, elveszté e helységet, melyet még II. Endre király a Tomaj nembeli II. Dénes (1222–1241) tárnokmesternek adományozott. Unokája I. Tamás (1315–1356) a Lossonczy és a Losonczi Bánffy család őse, örökölte ezt az uradalmat, mely fiaira, Istvánra és Tamásra szállott. A XV. században a Lossonczyak birtokában találjuk. Lossonczy Dezső 32bán fiai, László és Zsigmond hűtlenségbe esvén, Mátyás király itteni birtokrészeiket 1467-ben Guthi Országh Mihálynak adta. Lossonczy Mihály részét pedig Angor János nyerte adományul, a ki a várat 1472-ben már rendes birtokai között sorolja fel, midőn Szobi Mihálylyal kölcsönös örökösödési szerződést kötött. 1502-ben még az Angor család birtokában találjuk, az 1548. évi adóösszeírásban azonban már Balassa Menyhért szerepel a helység földesuraként. Az 1559. évi XXIII. törvényczikk elrendelte a vár megerősítését, mely 1570-ben Balassa János birtokában volt, a ki folytonos harczban állott a törökökkel, míg 1575-ben a várat Hasszán füleki bég elfoglalta. Az 1583. évi kimutatás szerint a török őrség 176 emberből állott. Fülek visszavétele után, 1593 november havában Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf visszafoglalták a törököktől. 1598-ban már Balassa Zsigmond volt a helység földesura. 1602-ben az országgyűlés ismét elrendelte a vár megerősítését. 1605-ben Bocskay hadnagyai elfoglalták a várat, de a kassai gyűlés 1606 decz. 22-én kelt határozata értelmében már vissza kellett adni a Balassáknak. 1608-ban az országgyűlés elrendelte, hogy Divény várából a zsoldos német őrség kivezettessék. A XVII. század közepén a divényi uradalmat Balassa Imre örökölte, de folytonos garázdálkodásai miatt panaszt emeltek ellene a királynál, a ki őt száműzte, de utóbb néhány országnagy kérésére az ítéletet visszavonta. 1665-ben Wesselényi nádor Kassára idézte és 32 rendbeli bűntett miatt Pozsonyban elzáratta, honnan azonban még ez év végén megszökött. 1666-ban maga a nádor indult Divény ellen és azt bevette, Balassát pedig foglyul ejtve, Murányban, majd később Pozsonyban elzáratta, de perújítás következtében 1667-ben ismét kiszabadúlt. Azonban midőn a csanádi püspök javainak pusztítása miatt Maithényi személynök maga elé idézte, családjával együtt elmenekült, mire az udvar 1670-ben összes javainak elkobzását rendelte el. Rövid idő alatt újból sikerült kibékülnie a bécsi udvarral a mely terhes föltételeket iratott vele alá, de a divényi várat nem kapta vissza, a miért azután Balassa Imre Lipót királytól engedélvt nyert arra, hogy a vár alatt várkastélyt építhessen magának. Az engedélyt megkapta ugyan, de fékentartására a várba német őrséget rendeltek. Balassa 1670 táján a vár alatt tornyokkal és kőfallal megerősített nagy kastélyt építtetett, hol mindenféle gyülevész népet gyüjtött maga köré, mely valóságos réme lett a vidéknek. A folytonos dőzsölések közepette egymásután követte el a legnagyobb bűntetteket. Egyebek között szóváltásba elegyedvén nejével, azt a kastély egyik ablakából letaszította, úgy hogy szörnyet halt. Majd megostromolta Gács várát, a helységet pedig felgyújtotta. Ezzel azonban nem elégedvén meg, folyton a divényi vár elfoglalásán törte a fejét. Szinleg kibékült a német parancsnokkal s azt tisztjeivel együtt vendégül hivta, leitatta, majd megölve őket, híveivel együtt azok ruhájába öltözött s így azután sikerült neki a várat könnyű szerrel hátalmába ejteni. Ezzel azonban betelt a mérték. Wesselényi nádor rendeletet kapott Bécsből a vár elfoglalására. 1674-ben ostrom alá is vette Divényt; de Balassa vitézül ellentállott s csak akkor dőlt el a vár sorsa, a midőn Strassaldo tábornok segédcsapatai megérkeztek, melyek egy heti ostrom után bevették a várat. Balassa fogságba került s csak hatalmas pártfogóinak a közbenjárására nyerte vissza szabadságát. (1683-ban Tályán meghalt.) Strassaldo azután a várat a levegőbe röpítette. I. Lipót király alatt az uradalmat 1686-ban gróf Zichy István vette meg a kincstártól 40.000 ezüst forintért. A helység a XVIII. században jelentékenyen emelkedett. Az 1715. évi összeírásban a mezővárosok között foglal helyet. 1722-ben a község nagyrésze és a templom leégett. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, gróf Zichy győri püspök volt a földesura. Ma is a gróf Zichy család senioratusi uradalmainak székhelye. Az uradalomé az egykori Balassa-féle várkastély is, a melyben az uradalmi intéző lakik, míg a szomszédságában épült házban van az erdőfelügyelő lakása és hivatalos helyisége. A róm. kath. plebánia 1397-ben már fennállott, anyakönyvei 1690-ben kezdődnek. A templom 1657-ben épült, de 1860-ban és legutóbb 1909-ben restaurálták. A lakosok általános ipartestületet, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A helység határában magnezitbánya van kiaknázás alatt, melyet egy vállalkozó az uradalomtól bérel. A magnezitgyár most épül. E helységhez tartozik: Zichy-major és Lazok-tanya.
Divény. – A Balassák várkastélyának udvari része.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
