Székváros. Megyegyűlések. Székház.
Székváros. Megyegyűlések. Székház.
Nyitravármegye székvárosaként, kezdettől fogva Nyitra városa szerepelt. Mindazáltal a megyei gyűlések, kivált mikor a török fenyegete a várost s így a közgyűlési tagok biztonsága kétes volt, a megye más városaiban is tartattak. Így 1607., 1608. és 1609-ben Nagy-Tapolcsányban, Nyitrán s az utóbbi évben Galgóczon volt a megyei gyűlés. 1609–1658-ig ismét Nyitrán volt, de már 1664-ben s a következő években egész 1667-ig a trencsénvármegyei Bánban, 1668-ban Tapolcsányban, a következő évben a tavarnoki kastélyban, 1670-től kezdve 1680-ig Vág-Ujhelyen, 1680-ban Luka és utóbb Moravanka nevű falvakban, 1681-ben és 1682-ben ismét Vág-Ujhelyen, 1683-ban Kosztolányban, 1684-ben Vág-Ujhelyen, 1685-ben Pöstyénben, majd Uj-Galgóczon és Vág-Ujhelyen, 1686-ban, Vág-Ujhelyen, 1689-ben, majd ismét Vág-Ujhelyen, Uj-Galgóczon, 1690-ben Vág-Ujhelyen, 1694–1695. közt Uj-Galgóczon és végre 1700. január 4-én a nyitrai várban jöttek össze a megyei karok és rendek, s hogy azonban a székváros jogai megóvassanak, a megyei gyűlés 1679-ben jegyzőkönyvbe vette, hogy csupán kényszerűségből tartja gyűléseit más-más városokban vagy falvakban. Ehhez képest a megye már jó eleve megkezdette a megyei székház építését s az, mint az 1615. május elején tartott megyei gyűlés jegyzőkönyvéből tudjuk, ez évben már félig el is készült. A további munkálatokra ez alkalommal különben 50 frtot utalványoztak a megyei pénztárból és a kurialistákra meg armalistákra 258 frt 98 dénár hozzájárulási adót vetettek ki. (Prot. 1607–1640. Nr. 2. 246. l.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
