Egyházi tized.
Egyházi tized.
Szent-István rendelkezései szerint a papi dézsmák, a tizedek, a maguk egészében, az egyes egyházmegyék területéről, azon egyházmegye főpásztorát illették meg s ez alól királyaink csak egyes esetekben s akkor is későbbi időkben tettek kivételt. Az illető megrövidített püspököt azonban mindenkor kárpótolták.
A papi dézsma szedése tehát az egyházi joghatóság biztos jele. Már pedig a garam-szent-benedeki apátságnak 1075-ben kelt adomány-leveléből tudjuk, hogy a hires konvent a Vág mentén 50 község dézsmáját kapta s hogy ehhez az esztergomi érsek hozzájárulása is szükséges volt. 1156-ban Martir esztergomi érsek kanonokjainak adományozza 70 villa tizedét. Ezek között tiz nyitravármegyei villa is szerepel, melyekben bizonyos György volt a tizedszedő. Lodomér esztergomi érsek idejében 1285-ben a nyitrai püspök, Paska perben állott káptalanával, bizonyos nyitravármegyei községek tizede miatt. A káptalan ekkor beigazolta, hogy ezen községek tizede őt illeti, mert azt az esztergomi érsektől adományképpen nyerte. Csanád esztergomi érsek pedig 1349-ben Tamás zobori apátnak adja számos oly község tizedét, melyek a nyitrai püspök alatt állottak, a melyek tizede tehát az esztergomi érseket csakis a régi joghatóság alapján illette meg.
Ha a nyitrai egyházmegye földrajzi alakulását az 1526 előtti időből megfigyeljük, sajátságos jelenségre akadunk. Nyitra a püspök székhelye, úgy tünik fel, mint egy sziget a tenger habjai között. Maga a város a nyitrai egyházmegyéhez tartozik, mig körülötte az összes községek, kivétel nélkül, az esztergomi érsekség tartozékai. Annyira, hogy a püspök, mielőtt székhelyéből megyéjébe jutna, órákig kénytelen más megye területén áthaladni. Megyéje a székhelytől északra, úgyszólván a politikai megye határán túl kezdődik csupán. Főterületét pedig Trencsénvármegye és Bars északi nyujtványa képezi.
Ezen sajátságos alakulás két dologra mutat. Először arra, hogy az egyházmegye utóbb szakasztott ki egy más egyházmegyéből. Másodszor, hogy ez a kiszakítás akkor történt, a mikor a régi egyházmegye főpásztorai oly hatalomra tettek szert, hogy a királyok nem tartották tanácsosnak egyházmegyéjüket tetemesen és oly jó tartozékokkal megrövidíteni, mint a milyenek a Nyitravármegyében fekvő esztergom-egyházmegyei plébániák voltak. Ez a magyarázata annak is, hogy mig az esztergomi egyházmegye két hatalmas főesperességgel: a nyitraival és sasvárival van képviselve 533Nyitramegye területén, addig a nyitrai püspökség a megyében csupán a székesegyházi főesperességre szorítkozik, melynek főállaga, mint látni fogjuk, csak jóval később csatoltatott hozzá.
Változatlanul állott fenn a Szent-István által teremtett egyházi beosztás Nyitravármegyében egész Kálmán idejéig. Ekkor halljuk ugyanis első ízben említeni a nyitrai püspökséget s ekkor találjuk az utolsó nyomát annak, hogy Nyitrán még székelt püspök.
Kálmán király törvénykönyvének XXII. törvénye ugyanis az istenitéletekről szólva, meghatározza azok helyét. Kimondja, hogy istenitélet csak püspöki székvárosban, a nagyobb prépostságokban, valamint Pozsonyban és Nyitrán tarthatók. Régi irónk a törvény e szavát: valamint = necnon, így olvasták mint = ut. E visszás olvasás teremté azután azt a hiedelmet, hogy a törvényben jelzett nagyprépostságok Pozsonyban és Nyitrán valának.
A modern szövegkritika azonban megszüntette e visszás olvasást s ezzel megszünt a nyitrai prépostság is. Kétségtelen, hogy Kálmán idejében, mikor e törvény keletkezett, Nyitrán sem püspökség, sem nagyprépostság nem létezett.
Kálmán törvénye a kartali nemzeti zsinat-féle országgyülésen 1096-ban hozatott. A nyitrai püspökség tehát ebben az évben még nem létezett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
