1715. és 1720-iki összeirások. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

1715. és 1720-iki összeirások.

A szatmári békekötés után nyugodtabb napok virradtak az országra. Ugy látszott, elérkezet az idő, a mikor az úgyszólván teljesen összezúzott állami szervezetet és közintézményeket, az idő szellemének, a haladásnak megfelelően, ujjáalkotni lehet. A reformmozgalmat az 1712–15-iki országgyűlés indította meg. III. Károly pedig 1714. szeptember 20-án kelt terjedelmes leiratában felszólította az országos karokat és rendeket, hogy keressenek módozatokat, miként lehetne az ország teherviselő képességét pontosan megállapítani s e szerint a terhek arányos elosztását elérni. Ő maga különben ezt a módozatot is megadta, midőn egy ily vagyon-kataszter alapelveit közölte velük.

A karok és rendek örömmel vették a királyi leiratot s ki is dolgoztak egy szabályzatot, a mely szerint az ország összes lakosságát, vagyoni viszonyaival együtt, a kiváltságos osztályok és az izraeliták kihagyásával összeírni lehessen.

A kidolgozott részletes szabályzat szerint az összeírás 1715-ben indúlt meg és 1720-ban ujabb minta szerint megújult. Az összeirás végzésére minden megye bizottságot küldött ki. Ezek a bizottságok azután más-más megyében működtek olyképpen, hogy egyik megyét sem a saját, hanem egy más megye bizottsága írta össze. Nyitravármegye bizottsága példáúl Győr és Zemplénvármegyét írta össze, míg Nyitrában Ungvármegye küldöttei működtek. A megyére vonatkozó két hatalmas kötetből álló összeírások, igen fáradságos és lelkiismeretes munkálkodásra vallanak ugyan, de sajnos, messze mögötte maradnak más megyék tökéletesebb összeirásainak, a mit a megye rendkívüli terjedelmének kell betudnunk.

A megye öt járásában, a bajmóczi és a sasvár-holicsi uradalmakat beleszámítva, a verebélyszéki községek elhagyásával, volt:

	1715	1720
mezőváros	31	34
egészben vagy részben kurialis	47	66
más község	365	351
lakatlan hely	3	1

611Az itt felsorolt községek közül azonban azóta Dejte Pozsonyvármegyébe, Kamocsa Komáromvármegyébe, Néver Barsvármegyébe, Párucza Nyitra városába, Ujváros Szered városába olvadt be.

A népesség számát, a rendi viszonyokat, a társadalmi megoszlást és a népesség hullámzását, könnyebb áttekintés végett, a következő táblázatba foglaljuk össze:

Az összeirt háztartások száma		Ezek helyesbitett száma	Az adókötelesek lélekszáma	Az összeirásból kihagyott kiválts. és zsidók száma	Összes lélekszám	Nemes	Pap és tanitó	Polgár és jobbágy	Zsidó	Szapo- rodás 1890-ig
1715	1720	1720
12180	10712	19740	118440	7393	125833	5579	314	118140	1800	271612

A népesség vagyonkeresési módját, foglalkozását, valamint a mezőgazdaság helyzetét, a megye termőképességét, a következő számok mutatják:

Szántóföld	Rét	Szőlő	Gabona köblökben	Széna szekerekben	Bor csebrekben	Iparosok és keres- kedők száma 1715	Jövedelme 1715	Iparosok és keres- kedők száma 1720	Jöve- delme 1720
60957	10242	19865	243100	10242	33963	741	7747	652	4647

Izraelita volt a megye területén 1735–1738. között összesen 440, holott az 1720-iki összeirás szerint 1800 volt még számuk. Foglalkozás szerint volt köztük: 14 árendás, 1 borbély, 1 fuvaros, 1 kék-festő, 16 korcsmáros, 7 mészáros, 34 pálinka-főző, 25 szabó, 7 takács, 6 timár, 10 üveges, 13 más foglalkozású, 61 boltos, 152 házaló. Földesúri jogon fizettek a régi földesúrnak 619 frt 87 dr., az új földesúrnak 3284 frt 28 dr.

A földmívelésre nézve érdekes, hogy a határ a megyében rendesen három fordulóra volt osztva.

Nagy virágzásnak örvendett Nyitravármegyében a szőlőmívelés. 1715-ben 14593, 1720-ban pedig 17742 kapást írtak össze, a mi rövid 5 év alatt rendkívül nagy emelkedésre mutat. A termés 1–3 cseber között változott, mig a bor ára 1–3 frt között ingadozott, rendesen azonban 1 1/4 frton kelt el. Megjegyzendő, hogy az összeírásból kihagyták a zobori szőlőket, melyek 2000 kapás területtel bírtak és a Bite szőlő-hegyet, mely 554 kapás volt.

Az összeírt kereskedők és iparosok száma, az ország egyéb vidékeihez képest, aránylag igen nagy volt. A főszerepet ez időben Vág-Ujhely vitte. Ezt követte Galgócz, Szenicz, azután Nyitra, Verbó és Privigye.

Végül feltünő, hogy a megye nagy terjedelméhez képest csak 77, illetőleg 105 közepes malom volt. Ezt a körülményt is megmagyarázza azonban az, hogy a földesúri malmokat, melyek pedig, mint az előző korban láttuk, fölös számmal voltak, az összeírásba fel nem vették.

Szakolcza sz. kir. város külön összeírás tárgyát képezte. Volt pedig 1720-ban összesen 434 polgári ház, a melyek közül 25 szabad kúriát képezett.

A népességi és gazdasági adatokat, a következő táblázat tünteti fel:

Év	Népesség			Nemzetiség			Gazdasági állapot				Jövedelem
	polgár	zsellér	háztartások száma	magyar	német	tót	szántó- föld	rét	szőlő	ház	iparosok
				nevű
1715	467	83	550	28	9	430	2794	180	1459	459	1249 ft
1720	448	–	448	23	7	418	3219 1/2	186	2123	–	1111

612Az öt év folyamán tehát az összeírtak száma nagyot csökkent és pedig, mert a polgárok egy részét kihagyták és mert a zselléreket mind elhagyták. A háztartások számából következtetve, egy háztartásra 6 személyt és 660 háztartást véve, Szakolcza lakosainak száma 3960-ra tehető. Szántóföldjei szintén három fordulóra voltak osztva. Rétjei gyengék voltak, a mennyiben egy kapás után egy szekér termett, közlegelője pedig alig volt. Szőlő-termése már jobb volt. Egy kapás után egy cseber középminőségű bor termett 2 frt értékben.

Nyitra városában volt összesen 158 háztartás, a melyből 10 nemes, 59 mezővárosi polgár és 89 zsellér-állapotú vala. Összes lakóinak száma tehát, 1720-ban alig ütötte meg az 1000-et. Ha ehhez a káptalan-utczát, a püspök joghatósága alatt lévő részt veszszük, úgy a lakosságot legfölebb 3000 lélekre tehetjük.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me