Vámok.
Vámok.
A kereskedelem emelkedése, a számos gazdag kereskedő átvonulása azonban növelte a kapzsiságot is. Sokan, kiknek ehhez joguk nem volt, vámokat állítottak, hidakat vertek s a nélkül, hogy magára az útestre nagyobb gondot fordítottak volna, tetemes vámokat szedtek. Természetes, hogy ez a körülmény a kereskedelem nagy hátrányára szolgált. Ezen akart segíteni Zsigmond s a vele együtt érző rendek, mikor 1435-ben, a második törvény 23. és 24. §§-aiban a vámhelyek szabályozásáról intézkedtek.
Zsigmond szándékainak Nyitravármegye már jóval előbb eleget tett. Az 1429-ben Palóczi Mátyás országbíró elnöklete alatt junius 13-án, Nyitra-Párutczán tartott megyei gyűlésen ugyanis, felállott János, Haraszti Jakabnak fia, a király ügyvédje és bizalmasa s felhívta a megyei urak figyelmét azon körülményre, hogy a jogtalan vámszedés tönkre fogja tenni a megye kereskedelmét. Ajánlja tehát, hogy a megye közönsége állapítsa meg a törvényes vámhelyeket. Ezen inditványát indokolta azzal is, hogy a megye ily rendelkezése a király kívánságának igen megfelelne.
A megye-gyűlés egyhangúan elfogadta a javaslatot, a vizsgálatot rögtön megindította s a közgyűlés 16-ik napján, a hozott határozatról ünnepélyes okíratot adott ki. (Beszterczebányai kpt. lt.) Ezen okírat szerint Nyitravármegyében 25 jogos vámhely volt. És pedig: Mánya, Vajk, Kaláz, Párutcza, Üzbég, Ujlak, Szered-Sempte, Galgócz, Karkócz, Maniga, Nagy-Kosztolány, Súr, Verbó, Csejte, Vág-Ujhely, Szenicz, Radnócz, Pöstyén, Ujfalu (Tőkés), Kovarcz, Tapolcsány, Nyárhid, Nedozsér, Rasztosnya és Privigye.
A kiadott levél rendkívül fontos azért is, mert Nyitravármegyének XV. századbeli geografiájára és közlekedési viszonyaira fényes világot vet.
Barsvármegyéből jövet, a határt Mányánál, Vajknál vagy Kálaznál lehetett átlépni, hol a Forgáchok ősi vámjai voltak. Esztergom felé menet Nyitráról azonban ekkor már 579mindig Agócs érintésével, Mányán kellett keresztül menni. Komjátról Verebélybe menet, az út egy berken keresztül, Vajk felé volt kiszabva.
A Nyitra völgyében öt góczpontja volt az útvonalaknak. És pedig: Nyitra-Párutcza, Komját, Kovarcz, Tapolcsány és Privigye. A nyitrai útvonalak így oszlottak meg: Nyitráról Szered felé az út a Csermány mellett Ujlakon, Bábon, Kürtön és Semptén keresztül vezetett. Nyitráról–Galgóczra Üzbég, Elecske érintésével lehetett eljutni. Nyitrára Tapolcsány között a Csermány melletti út Üzbégre kanyarodott, itt átkelt a folyón és Szomorfalu, Pereszlény érintésével, Kovarczon ment keresztül. A Privigye felé menők útja Kovarczon ágazott el és Tapolcsány érintése nélkül Zerdahelyen, Ujfalun (Tőkés) meg Barsvármegyén keresztül, ment Privigyére. Nyitra és Komját között két út volt. Az egyik, a természetesebb út, Köröskényen át vezetett, a másik Darázsi felé Emőkén, Czétényen keresztül. Ez utóbbit valószínűleg a vizáradásokra való tekintetből engedélyezték.
Komját volt a Bars, Komárom és Esztergom felé igyekvők góczpontja. Útjai közül ismertebbek a következők: Komját, Tarnal malom, Nyárhíd, Esztergom felé Komárom- és Esztergom vármegyéken kersztül, Komját–Nyárhíd–Gúta–Komárom. Ez volt az útirány Nyitráról a Dunához.
A kovarczi útak elhajlását már láttuk Privigye felé. Ezen kivül innen Lehotkán és a hegyeken keresztül Lédeczre is vitt egy út.
Tapolcsány gócza volt a megye északnyugati részének és a Trencsénvármegyébe igyekvőknek. Trencsén-Bánból például Bajnára, csak nagy kerülővel, Ribényen, Sztriczén, Zsámbokréten, Nagylányon, Tapolcsányon, Tavarnokon, Nemsiczen és Vitkóczon keresztül lehetett eljutni. Tapolcsányból ezenkívül szádokon át Tőkés-Ujfalura és viszont Hrabar érintésével vezetett egy-egy út. Galgóczra azonban csak Nyitrán, illetőleg Üzbégen keresztül mehettek.
A Vág völgyében Galgócz, Pöstyén és Vágujhely; Pozsonyvármegye felé Maniga és Karkócz voltak góczpontok. Galgócz felől a Dunához, Semptén, Tardoskedden, Nyárhidon keresztül lehetett eljutni. Nagy-Szombatba pedig Maniga és Karkócz között volt az ut. Nevezetesebb útak voltak még: Galgócz–Veresvár–Kosztolány–Vogyerad–Bori, innen Sztrázsán keresztül Verbón és Koczariczon át Pöstyén–Osztró–Csejte–Vág-Ujhely. Ez utóbbi hely és Nagy-Szombat között az út gócza Verbó meg Csejte volt. Maga az út Spáczán át Jókő vára és a Blava vize mellett vezetett el.
ERDŐDI PÁLFFY TAMÁS, NYITRAI PÜSPÖK.
Az orsz. képtárból.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
