Budakalász.
Budakalász.
Budakalász, dunamenti nagyközség, 332 házzal és 2500, nagyobbára r. kath. vallású német- és szerbajkú lakossal, kik között azonban a gör. keleti szerbek kisebbségben vannak. Plebániája 1332–33-ban már fennállott; ekkor egyházilag a veszprémi püspökség budai főesperesi kerületéhez tartozott. 1349-ben az óbudai apáczáknak volt itt birtokuk. 1449-ben Kaloz, 1482-ben Kalaz néven említik az oklevelek. 1482-ben Lendvai Bánfy Miklós szerez itt részeket Kovács István budai polgártól. Az 1580–81. évi adólajstromban, a budai szandzsákban törököktől lakott faluként szerepel és évi jövedelmét 1000 akcsére becsülték. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1695. évi összeírás alkalmával 3/4 portával volt megróva. Ekkor a Wattay család birtokában találjuk. A XVIII. század közepén németek telepedtek ide, miáltal a helység népessége jelentékenyen megnövekedett. 1770-ben 40 egész úrbértelket írtak itt össze. A mostani róm. kath. plebánia 1845-ben keletkezett. Azelőtt leányegyházegyképen Ürömhöz tartozott. 1826-ban épült egy róm. kath. templom, de 1906-ban lebontatván, helyébe 1907-ben új templomot emeltek. A görögkeleti szerbek templomát 1752-ben építették. A XIX. század első felében a Wattay család örökösei voltak a helység földesurai. A helység eredeti neve Kaláz volt. 1876 után már Buda-Kalász néven volt ismeretes és e névalakját az 1900. évi október 18-án 91.057 számú belügyminiszteri rendelet meg is állapította. Hozzátartozik: Luppacsőszház, Tregele telep, Luppamajor és Radvánszkymajor. A lakosok Róm. kath. Olvasókört, Önsegélyző-egyletet, Temetkezési egyesületet és Hitelszövetkezetet tartanak fenn. Van itt azonkívül a Sárkány és Neubauer czégnek vattagyára és az ábrahámtelepi mezőgazdasági szeszgyár, mely szövetkezeti tagoké.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
