Hévizgyörk.
Hévizgyörk.
Hévízgyörk, galgavölgyi magyar nagyközség, 380 házzal és 1933, nagyobbára r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája: Bag, távírója: Aszód; vasúti megállóhelye helyben van. A középkorban Vámosgyörk néven említik az oklevelek. 1470-ben a Vámosgyörki Pohárnok család birtoka, melyet a Sápiaknak zálogosított el. 1530 táján Tahy Ferencz szigetvári kapitány és főlovászmester birtokában találjuk. A török korban az elhagyatott helyek között szerepel és csak a XVIII. század elején népesült be újra. 1720-ban már 30 adóköteles háztartást vettek fel e községben, melynek lakosai mind magyarok voltak. 1737-ben egy része a hatvani, a másik rész a bujáki uradalomhoz tartozott. Később gróf Grassalkovich Antal birtokába került és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. templom a török hódoltság alatt nem pusztult el egészen és bár tetejét és menyezetét lerombolták, de a tornya megmaradt. 1724-ben a templomot ismét helyreállították. A református templom 1704-ben épült, de 1904-ben ujjáépittették. E templom szentedényei közül egy 1723-ból való kehely érdemel említést. A tagosítás 1863-ban történt meg. Jelenleg báró Tornyai Schossberger Lajosnak van itt nagyobb birtoka. Van itt téglagyár, hitelszövetkezet és függetlenségi 48-as kör. Hozzátartozik Tófalu és Szilosalja. A község határában őskori urnákra és edényekre bukkantak, melyek az aszódi gimnázium gyűjteményébe és Selmeczbányára kerültek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
