Prónayfalva.
Prónayfalva.
Prónayfalva. Nagyközség a budapest–szabadkai vasút mentén. Lakosainak a száma 3100, a kik mind magyarok s róm. kath., ref. és ág. ev. vallásúak. Postája helyben van, távíró és vasútállomása Soltvadkert. A helység eredeti neve Tázlár volt. Már a középkorban, a kunok pusztájaként szerepel. 1650-ben Szeged városa bírta bérben, mely város polgárainak a kun pusztákon legeltetési joguk volt. Később, mint puszta, Vadkerthez tartozott. 1837-ben még csak 20 kath., 71 evang. és 12 református lakosa volt. 1872 augusztus 30-án a Kiskőröstől és Vadkerttől keletre eső Kötöny, Nagytócsa és Kistócsa pusztákkal együtt, 46,568 hold területtel, önálló községgé szervezkedett. 1875-ben 62 család költözött ide, 155 lélekszámmal 121Keczelről, Kiskőrösről és Csongrád vármegyéből. A róm. katholikus hívek számára az egykori Beniczky-féle urasági lakot alakították át kápolnává, melyet 1906 október hó 1-én adtak át rendeltetésének. A képviselőtestület kérvényt nyujtott be a belügyminiszterhez, hogy a község eddigi nevét báró Prónay Dezsőnek, a nemzeti ellentállás alkalmával tanúsított magatartása iránt való tekintetből, Prónayfalvára változtathassa. A belügyminiszter 1907 július hó 19-én 65155 szám alatt e kérelemnek helyt adván, a község újjáalakulásakor a Prónayfalva nevet vette fel. Jelenleg gróf Vigyázó Sándornak, Hofmeister testvéreknek, Babó Sándornak, Babó Dénesnek és Szabó Francziskának van itt nagyobb birtoka. A községben van Róm. kath. kör és Gazdakör, a határban pedig három szíkes természetű tó: a Beniczky, Szarvas és Harka-tó és egy régi templomnak a romja, a mely valószínűleg a török korban pusztult el. Közelében régi sírokat ástak föl, melyekben kardokat, kengelvasakat és egyéb fémtárgyakat találtak, de ezek elkallódtak. Hozzátartoznak Tázlár, Harka és Kötöny puszták.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
