Szalkszentmárton.
133Szalkszentmárton.
Szalkszentmárton. Nagyközség a Duna folyam és a kunszentmiklós–dunapataji h. é. vasút mellett. 3800 lakosa magyar és református. Házainak száma 839. Posta, távíró és vasúti állomása helyben van. E község már az 1332–33. évi pápai tizedjegyzékben előfordul. Legrégibb pecsétnyomója 1624-böl való, e körirattal: „Loni Szent-Márton pecsét.” 1647-ben Amadé Ádám volt a helység földesura. 1691-ben még csak egy nyolczad, 1695-ben már másfél portával rótták meg. 1715-ben 40, 1720-ban 59 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben. Ekkor a gróf Balassa és a báró Amade család volt a helység földesura. 1750-ben gróf Balassa Pál birtokában találjuk. 1770-ben az úrbéri szabályozás alkalmával csak 23 15/32 úrbértelket találtak benne, de később a nép szaporodása következtében Csabány pusztát is egyesítették határával, mi által telkeinek száma 100-ra emelkedett. Az elkülönzés és szabályozás 1857-ben, egyezség útján történt. Jelenleg gróf Vigyázó Sándornak, Dombovits Dávidnak és Ignácznak van itt nagyobb birtoka. A reform. egyház az 1626–29. években már fennállott. A templom 1767-ben épült. Az egyház szentedényei közül említést érdemel egy úrasztali tányér 1638-ból, egy aranyozott ezüst-pohár, melynek kora ismeretlen; renoválták 1744-ben; továbbá egy úrasztali kehely 1741-ből s egy másik 1793-ból. A községben van hitelszövetkezet, temetkezési társulat, két 48-as kör, kereskedők és iparosok egyesülete. A helység határának ú. n. szalki részében egy elpusztult templom alapkövei láthatók. 1906-ban a Dunaszabályozás alkalmával római rézpénzeket találtak itt, a Feketehalom-pusztán pedig kőkori eszközöket, római és árpádkori lópatkókat és sarkantyúkat. A dűlőnevek közül történeti eredetre vall a Táborállás. A községhez tartozik Homokszentlőrinczpuszta, mely a XIX. század első felében gróf Festetich László birtoka volt. Továbbá Csabony, Kisvadas, Nagyvadas és Szalkpuszta.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
