Veresegyháza.
Veresegyháza.
Veresegyház, a budapest–váci–gödöllői villamos üzemű vasútvonal egyik főállomása. Magyar nagyközség, 350 házzal és 1716, legtöbbnyire róm. kath. vallású lakossal. A postája is helyben van. 1435-ben a Szántai Laczk család birtoka, melyet cserében más birtokokért a királynak engedett át. V. László király a Laczk család itteni birtokait 1457-ben Guti Országh Mihálynak és Némai Kolos Jeromosnak adományozta. Országh Mihály 1460-ban megvette Szadai Reichel Sebald itteni birtokait is. 1691-ben fél portával írták össze. 1695-ben pedig, a porták kiigazításakor, másfél portával rótták meg. 1715-ben 47, 1720-ban 80 adóköteles magyar háztartást írtak össze e helységben. A reformátusok anyaegyháza már a XVII. században fennállott; 1718-ban azonban templomukat elvették és a katholikusoknak adták. Helyére 1759-ben építtett gróf Migazzi Kristóf váczi püspök új templomot. A mostani református templom 1786-ban épült és 1811-ben tornyot építettek melléje. 1848-ig a váczi püspökség és a nagyváradi káptalan volt a helység földesura. 1848-ban 42 1/2 másodosztályú úrbértelek volt a helységben. A tagosítás 1864-ben történt. 1871-ben nagyobb tűzvész pusztított itt. Jelenleg Roheim Samunak és a gödöllői koronauradalomnak van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik Kutfőoldali tanya, melyet Rudnyánszky Ferencz építtetett és jelenleg Vicziántanya néven ismeretes. Alomhegy és Táborhely nevű dűlői bizonyos jelentőséggel látszanak bírni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
