Bányák.
Bányák.
Meg kell emlékeznünk e helyen a vármegye területén lévő kőzetek előfordulásáról, azok feltárásairól, illetőleg az üzemben lévő bányákról is.
Tömött mészkő előfordulásai, illetőleg fejtései: Borosjenő, Budapest, Csobánka, Csővár, Nagykovácsi, Pilisszentkereszt, Tinnye, Üröm; a hol részben kavicsolás, főleg azonban égetés czéljából fejtik. Durva mészkő: Békásmegyer, Bia, Budafok, Budakesz, Budapest, Csővár, Fót, Kistétény, Nagytétény, Páty, Tök, Törökbálint, Üröm, Zsámbék; a hol különösen építésre használják a fejtett követ. Mésztufa: Békásmegyer, Budakaláz, Budapest, Pomáz, Üröm; építőkőnek használják. Dolomit: Budakesz, Budaörs, Budapest, Piliscsaba, Üröm, Zsámbék; útkavicsolásra, poralakjában súrolásra és szódavízgyártásra használják. Biotit-andezit, biotit-amfiból-andezit, amfiból-andezit: Dunabogdány, Izbég, Pilisszentkereszt, Visegrád; útépítésre, útkavicsolásra és folyószabályozásra használják. Piroxén-andezitek: Duka, Püspökhatvan, Váczrátót, Püspökszilágy, Sződ, Galgagyörk, Vácz. Biotit- és amfiból-andezit konglomerátja, brecciája és tufája: Kisoroszi, Szentendre, Visegrád; út-kavicsolásra és építésre alkalmas. Pirokszén-andezit tufái: Acsa, Fót, Kisnémedi, Vácz, Kisújfalu, Galgagyörk; építésnél és traszczement-készítésnél nyer alkalmazást. Kavics, homok-konglomerát, homokkő: Acsa, Alsónémedi, Apostag, Budapest, Csömör, Dunapataj, Fót, Nagykovácsi, Pestszentlőrincz, Rákoskeresztúr, Szalkszentmárton, Törökbálint, Vácz; a kvarczhomokkő különösen építőkőnek használható (ha kötőanyaga nem szénsavas mész). Barnaszén csak Nagykovácsi, Pilisszentiván és Vörösvár környékén fordul elő oly telepekben, a melyek kiaknázásra érdemesek. A harmadkor elején sülyedésnek induló Budai-hegycsoport medenczéit édesvizű mocsarak töltötték be, amelyeknek peremén (épp úgy, mint az erdélyi, a losonczi és petrozsényi medenczékben) hatalmas széntelepek keletkeztek. Ezekre rakódtak a területet újra elárasztó tengereknek először keverék (sós-édes), majd pedig sós vizéből képződött rétegei. A Pilisszentiván és Pilisvörösvár környékén a „Budapest vidéki kőszénbánya r.-t.” részéről feltárt rétegek sorozata a következő. Közvetetlenül a dolomitra települt középeoczénkorú édesvízi képződmények bitumenes édesvizű mészkőből és közbül fekvő barnaszéntelepekből áll, a mely telepek (öt) hatalmassága a közöttük fekvő mészkőrétegekkel együtt 14közel 35 métert tesz ki. Ezek fölött következnek márgás, agyagos édesvízi lerakódások, széntelepek nélkül, a melyek fölött nummulitmész, majd vastag agyagréteg (sósvizű), végül pedig diluviális agyag és homok rakódott le. Barnaszénen kívül még lignit is előfordul hatvan és Gödöllő mellett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
