Határok.
Határok.
Területének legdélibb pontja 45°6’0” (a Szeremle község alatti Hátsziget pusztával szemben az „Öreg Duna” jobb partján), a legéjszakibb pontja pedig 47°50’0” (Szendehely és Katalinpuszta között) éjszaki szélességek által adható.
A vármegye kiterjedése e szerint éjszak-déli irányban nagyobb (1°44’0”, azaz 192.92 km.), mint kelet-nyugati irányban (1°30’4”, azaz 166.95 km.). Határa, kivéve ott, a hol a Duna, a Tisza és a Zagyva, illetőleg hegyes vidékein egyes gerinczek (a Keserűs hegy, a Dobogókő, részben a Pilis és Nagyszál), szabják meg, mesterséges. A Duna Dömös alatt lép a vármegye területére és innen egészen a Diósvölgyig határt jelöl (éjszaknyugaton, Hont és Nógrád vármegyék felé); Verőczénél délkeletnek, majd Vácznál délnek fordul és csak Érd és Nagytétény között lép ki újra a határra, a melyet (nyugaton, Tolna vármegye felé) egészen az alsóbátyai szállásokig követ. Ezeken alul ágakra oszolva, Báta községig csak itt-ott esik össze a vármegye határa a főfolyóval (Veronka puszta), különben a nagy kanyarulatokban délre haladó mellékágak egyike vagy másika szerepel mint határjelző. Nyugaton Komárom és Esztergommegyék felé (Dömös és Nagytétény között), a határ a Duna partjától fölemelkedik a Prédikáló székig (641 m) onnan a Dobogókő (700 m.) gerinczén végig nyugatnak, délnyugatnak (Szentlélek), a Pilis nyugati oldalán délnek a Nagykopasz-hegy (444 m) gerinczén éjszaknyugatnak, majd a Tinnye, Perbál, Zsámbék és Bia nyugati oldalán huzódó halmokon át, a Nagyerdő (257 m.; Törökbálint alatt) gerinczén végig a Duna felé húzódik.
Délen Bajától Batáig (Tolna vármegye) a Szurdokvíz, illetőleg az Öreg Duna jelzi a határt, a mely dél-délkeleten egészen föl a Tiszáig, Tiszasással (Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye) szemben, mesterséges (Bács-Bodrog és Csongrád vármegyék felé). Innen egészen Szolnokig a Tisza kanyarulatai, azok átvágásai, holt ágai és morotvái (Ó- és Újkécske között) szolgáltatják a természetes határt 2(keleten Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegye felé); éjszak-éjszakkeleten, a diósvölgyi Dunakanyarulattól a Magyar Középhegységen és a tiszamenti síkságon át egész Szolnokig, újból – részben – mesterséges a határ, a melyet Hatvan- és Boldog között és Szentlőrinczkátánál kicsiny darabon a Zagyva folyó jelöl (Heves és Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegye felé).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
