Ferenczesek.
Ferenczesek.
A pálosok mellett megyénk pilisi részein a legelterjedtebb rend az Assisi Szent Ferencztől alapított ferenczesek rendje volt. Legjelentékenyebb kolostoruk volt az óbudai, mely 1301 táján keletkezett s melyben a legtöbb rendi káptalant tartották. A kolostor I. Lajos király egyik 1355-iki határjáró levele szerint Óbuda éjszaki határán állott. A mohácsi vész után a barátok Pozsonyba menekültek.
A mai Margitszigeten IV. Béla és fia István telepítették meg a ferenczeseket 1272 táján. Itt tartották meg 1288-ban az első magyarországi rendi káptalant.
A budai várban állott a ferenczesek Szt. János evangélistáról nevezett rendháza, melyet IV. Béla 1269–1270 között építtetett. A török hódoltság idején a templom és a kolostor épen maradt, s a barátok, a török hatóságok engedélyével, rendesen ellátták a keresztény istentiszteletet. Ma helyőrségi templom.
Budavárának visszafoglalása után a ferenczeseket a mai Erzsébet apáczák kolostorának helyén telepítették meg. A boszniai tartományhoz tartozó, vagy Kapisztránus barátok 1703 táján kezdték építeni a kolostort, de azt csak 1732 után fejezhették be, a mikor gróf Széchenyi prímás hatalmas alapítványnyal segélyükre sietett. Csakhamar azonban (1785-ben) zárdájukat el kellett hagyniok s az Országútra, a megszünt Ágostonosok rendházába kényszerültek vonulni.
A pesti ferenczrendi zárda a XIII. század folyamán épült. 1288-ban már Gellért nevű gvardiánját említi egyik oklevelünk. A kolostor már ekkor mai helyén állott, a falakon kívül, de Rákos mező szélén. A rákosi országgyűlések alkalmával az ünnepélyes istentiszteletet itt tartották meg.
263A visegrádi zárdát, mely Szent Györgyről volt elnevezve, 1425-ben Zsigmond király alapította. A török időkben végkép elpusztult.*
V. ö.: Rupp. Budapest és környéke helyr. tört. 42., 84., 110., 177., 246–248. 1. Rupp. Magyarország helyr. tört. I. k. 50–51. 1.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
