Károk.
Károk.
Az elemi csapások közül a korai és késői fagyok említendők. Legnagyobb kárt okozott azonban az utólsó évek nyári nagy szárazsága és azzal összeköttetésben az erdei tüzek nagy száma, melyek terjedését a hatósági gyors oltási intézkedések 115némileg korlátozták. Az 1909. évben a vármegye területén hét erdőégési esetet jelentettek be, melyek azonban mint földön futó tüzek, magukban az erdőállományokban nagyobb kárt nem okoztak. Az emberek okozta erdei kihágások a fatolvajlásra és tilos legeltetésre terjednek ki. Fatolvajlásokat a szigorú telek beálltával a szegényebb lakosok követnek el, de e lopások nem lényegesek. Nagyobb kárt okoznak a száraz nyarak idején a fiatal vágásokban az éjjeli tilos legeltetések. Ott, hol a nagyvad tenyésztése az erdőbirtok kiterjedésével kellő arányban nem áll, a fiatalosok csakis kerítésekkel óvhatók meg a vadrágástól. A rovar-károsítások között az akácz paizstetű említendő első helyen, de az akácz nagy sarjadzási képessége következtében ellene – a fiatalosnak tőre való vágásával – sikerrel lehet védekezni. A tölgyerdőkben a cserebogár, közönséges gyaponcz és búcsos pohók, a nyár- és fűz-erdőkben a czinczérek, a fenyőerdőkben a hylesinus piniperda szokott fellépni, de eddig oly kis mértékben, hogy hatósági beavatkozásra nem volt szükség. Egyes fiatal tölgyültetésekben és makkvetésekben a cserebogár pajorja érzékeny károkat okoz. Erdőrendészeti áthágás miatt az elmúlt tíz évben nem indítottak eljárást.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
