Felsődiós.
Felsődiós.
Felsődiós, a Kis-Kárpátok közelében fekvő tót nagyközség, körjegyzőségi székhely, 187 házzal és 1696, róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Korlátkő vár tartozéka volt. 1388-ban Zsigmond király Stibor vajdának és fivéreinek adományozza. Az adománylevélben egyszerűen Dyos néven van említve. 1398-ban Zsigmond király megerősíti korábbi adományát és ekkor a község már Németdiós néven szerepel. Mikor Stibor fia 1417-ben a birtokot vöröskői Wolfarth Ulrik özvegyének zálogba adja, szintén „unser dorf Teutschen Nussdorf”-nak nevezi. 1567-ben Országh Kristófot uralja és 1569-ben Szilágyi Simon is részbirtokosa. 1583-ban a szomolányi uradalomhoz tartozik; ugyanis Rudolf király ez uradalommal Ungnád Kristófnak adományozza. A XVI. században mezőváros és Rudolftól 1582-ben vásárjogot nyert. 1647-ben Erdődy Gábor gróf az ura. 1662-ben több birtokosát ismerjük; így Mruskó Benedeket, Wartusobitczer Pétert, a Vizekelthy családot és Muraközi Mátyást. A XVIII. században a Győrffy, Paksy, Gubasóczy, Tarnóczy, Szilágyi, Aggbán, Raffy és a Horányi családok a birtokosai. Ungnád birtokrésze női ágon az Erdődy grófoké lett, ezek révén a Pálffyak, és most id. Pálffy József grófnak van itt nagyobb birtoka és vegyészeti gyára. A községben már a XIV. század végén plébánia volt, de régi temploma elpusztult. 1731-ben még említtetik, de az új templomot már 1758-ban kezdték építeni és 1764-ben fejezték be. A szép oltárkép Erdődy Kristóf gróf adománya 1761-ből. A templom tornya 1859-ben épült. Hajdan híres molnárok lakták a községet és itt volt a molnár-czéh középpontja. A község határában még a mult század hatvanas éveiben is hét malom volt. A XVII. század közepén az itteni vargák is czéhet alkottak. Szőlői is már régóta híresek és a XVIII. század elején a sasvári pálos-szerzeteseknek is volt itt szőlejük. Hajdan három halastó volt a község mellett, melyeknek nyomai ma is látszanak. A mult század hatvanas éveiben Pálffy Mór gróf, az akkori birtokos, nagyobb szabású pisztrángtenyésztést létesített itt. 1872-ben az egész község leégett, 1877 és 1880 között pedig lakosai éhinségre jutottak. Ide tartoznak Fűrészmalom, Halásztelep, Smutna vadászlak, Waldhof major és a már említett vegyészeti gyár. A lakosok katholikus olvasókört tartanak fenn. A községnek van saját postája, távírója Szomolány, legközelebbi vasúti állomása pedig Nádas.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
