Felsőszeli.
Felsőszeli.
Felsőszeli, a mátyusföldi síkságon fekvő magyar nagyközség, 530 házzal és 3215 lakossal, a kik közül 1649 ág. h. ev., 1371 róm. kath., 19 ev. ref., a többi izraelita. E község ősidők óta megült hely, mert határában pogánykori leletekre bukkannak. Első okleveles nyomát 1158-ban találjuk, a mikor II. Géza király egy harmadát a nyitrai Szent Emmerám egyháznak adományozza, piaczi vámjával, halászaival és halászatával együtt. 1217-ben II. Endre egyik oklevelében Zele néven melíti. V. István 1271-ben megerősíti II. Béla adományát és az egész helységet a nevezett egyháznak adományozza. Ez okiratában Scele néven szerepel, templomával együtt. A pápai tizedszedők jegyzékében Sili néven fordul elő. Ez időben a Szeli család volt a földesura; 1324-ben Conrardus de Zyli nobilis van említve birtokosául. 1540-ben már a Csorba családot találjuk itt birtokosul, a mikor a fiutódok hátra hagyása nélkül elhalt Csorba János itteni birtokát Illyésházi Illyés Tamás pozsonyi alispánnak és testvérének, továbbá Saághi Deák Imrének és fiának Zsigmondnak hagyományozza. Az 1553-iki portális összeírásban már Báthori András és a borostyánkői urak szerepelnek birtokosaiul; az előbbi kilencz, az utóbbi pedig nyolcz porta után adózik. Később az Esterházyak birtoka, kiktől a Benyovszkyak inscriptiót kapnak, és most is Esterházy Ernő grófnak és Benyovszky Lajosnak van itt nagyobb birtokuk. Róm. kath. temploma, a község fennállása óta már a harmadik. Hogy mikor pusztult el az ősi templom, melyről már fent megemlékeztünk, nem tudható. Második temploma 1524-ben épült; ugyanis lebontása alkalmával, ajtaja fölött az 1524. évszám volt látható, harangján meg az 1401. évszám volt olvasható. Ez a harang nyilván még az ősi templomból való volt. A mai templomot, mely akkor magas, sugár toronynyal volt ellátva, Esterházy Ferencz gróf kanczellár 1775-ben építtette, de az 1823. évi május 4-én a községben dúlt nagy tűzvész, 145 házzal együtt, a templomot is elhamvasztotta. Ismét fölépült ugyan, de tornya csonkán maradt. A felsőszeli ág. h. ev. egyház egyike volt a reformáczió első egyházainak, s a Thurzók pártfogása alatt alakult. Ők építették át a régi kath. templomot is az evangélikusok használatára. Az Esterházyak azonban a lakosokat visszatérítették és a templomot az evangélikusoktól ismét elvették. Ekkor az itteni ev. egyház megszünt és csak a Rákóczy-mozgalmak alatt éledt fel újból, de csak rövid időre, mert nem sokkal azután az evangélikus hívek a pusztafödémesi artikuláris ekklézsiához tartoztak. De a hívek a nagy távolság következtében nem járhattak oda, hanem a helybeli plébánostól vették igénybe a papi szolgálatokat és ennek fizették a stólát is egész 1786-ig, a mikor az ev. egyház 900 hívővel ismét megalakult és az időben építették a mai templomot is, de torony nélkül. 1856-ban újjáépítették és toronynyal is ellátták. A Rákóczy-forradalomban itt kisebb ütközet is volt, és a dunamelléki dűlőben látható földsánczokat a nép Rákóczy-sánczoknak nevezi. Ide tartoznak Dögös, Körtvélyes és Szigeti majorok, Ekecsakla erdészlak, Lénárt és Razghamalom. A községnek van saját postája, távírója és vasúti állomása pedig Galánta.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
