Nagyszombat.
Nagyszombat.
A vármegye második nevezetes városa Nagyszombat, mely az ország szabad királyi városainak sorában is nevezetes szerepet játszott. Neve eredetileg Szombathely volt s csak utóbb változott át, bizonynyal megkülönböztetésül a többi hasonló nevű helytől, Nagyszombattá. Latin neve Tyrnavia és szláv meg német neve Trnava, illetőleg Tyrnau, a város mellett folyó Tirna vízétől származik.
A város őshagyománya szerint 1140 körül épületek e helyütt az első házak s így a város keletkezése II. Béla korába nyúlik vissza. Pulkava krónikája szerint ellenben a várost III. Béla király leánya Konstanczia, I. Ottokár cseh király neje alapította volna. (Item construxit [Constantia] in Ungaria civitatem Trnaw, quae in vulgari Ungarico Sambach [Szombat] Constantiae nuncupatur. V. ö. Cod. Dipl. IV. I/135. – Dubravius Hist. Boh. L. XVI.) Valószínű az, hogy a Tirnava víze mellett már a szláv uralom idejében keletkezett kisebb arányú község, a melyet azután Konstanczia erősített meg fallal és rakott meg nagyobb szabású épületekkel. Az ilyképpen védett helylyé alakult községet IV. Béla király váltotta meg Konstancziától, s mivel az várépítési terveibe beleillett, 1238-ban szabadalommal és királyi városi jelleggel ruházta fel.
Nagyszombat a XVII. században.
Az orsz. képtárból
Nagyszombat városának szabadalma Székesfehérvár városi jogához áll legközelébb. Szabad bíró- és lelkész-választással bírt s amazt a király, emezt az esztergomi érsek erősítette meg. A bíró jogköre kiterjedt a polgári és büntetőjogi igazságszolgáltatásra is, de ítéletét a község visszavethette s azt 526a király elé fellebbezhette. Egyébként is a bírót a város jogos panaszára a király bármikor elmozdíthatta. A város minden más hatóság alól ki volt véve és közvetetlenül a király alá tartozott. Táborba szállani a város polgárai csak akkor voltak kötelesek, ha a király személyesen vezette a hadakat, egyéb esetekben minden száz-száz szállás egy-egy jól felfegyverzett vitézt volt köteles szállítani. A pénzváltás és az új pénz elfogadása kizárólag csak a bíró útján volt megengedve. Megkapta a város a pallosjogot, részesült a szabad költözködés kiváltságában, a szabad végrendelkezés jogában. Tizedet német szokás szerint fizettek és ingatlanaikat csak velök hasonló királyi kiváltságosoknak adhatták el. (Cod. Dipl. IV. 1/132.)
IV. Bélának ezt a kiváltságlevelét megerősítette 1463-ban Mátyás király és a sörfőzés meg elárúsítás jogával, valamint országos vásárjoggal bővítette 1419-ben Zsigmond király, 1508-ban pedig II. Ulászló; míg V. László 1453-ban, Pozsonynyal és Sopronnal egyetemben, árúmegállító jogot ruházott a városra.
A város nevével a vármegye politikai történetének folyamán ismételten fogunk találkozni, itt csupán azt jegyezzük meg, hogy Nagyszombat függetlenségén előbb Csák Máté, azután I. Lajos király ütött rést. Az előbbi hatalmába kerítette a várost és azt egész legyőzetéseig, mint tulajdont bírta. I. Lajos pedig Henrik császár leányának, tiroli Martignak adományozta oda nászajándékul. Az 1356-ban kelt német szövegű adománylevél ma is megvan a város levéltárában, arra nézve azonban, hogy a várost Margit herczegasszony tényleg birtokba is vette volna, eddig adatunk nincsen. (V. ö.: Ocskovszky Hist. Urbis Tirnaviensis.)
A város lakosai jórészben a magyarság köréből kerültek ki, a munkás elemet meg a németek alkották. A hosszas huszita harczok alkalmával azonban a közel környék folytonos zaklatásnak kitett szláv lakossága, mind nagyobb és nagyobb mértékben özönlött a városba, úgy hogy a szláv elem csakhamar túlsúlyra emelkedett a magyar és német elemmel szemben.
A város erődítéseiből a számadás-könyvek alapján, négy torony emléke maradt fenn. Ezek: a Grülpuchler-kapu, a Lauterburger-, a Malzer- és a Unser Frauen (Szűz Mária) kapu. Ennek a négy kapunak megfelelőleg négy főutczája is volt a városnak; a Malczer-, a Lauterburg-, a Sporer- és a Ledrer-utcza. A város külső részei közül nevezetesebbek voltak: az újváros (Neustadt), Rossentall (Rosindol), Rusten (Razma) és Magerdorf vagy helyesen Magyarád, a melyek közül Rosindol és Moderdorf ma mint önálló falvak jelentkeztek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
