Vasútügy.
Vasútügy.
Végre a kilenczvenes években Somogy vármegye vasútügye gyökeres javuláson megy át. Baross Gábor a már 1884-ben (XXX. t.-cz.) államosított duna–drávai, vagyis báttaszék–dombóvár–zákányi vasutat elsőrangúvá teszi Dombóvár és Zákány között és a gyorsvonatok beállításával kedvező összeköttetést létesít Budapest–Fiume között. Hálás is ezért a vármegye s köszönő feliratot intéz Baross Gáborhoz. A viczinális-vasutak építését is megkezdik. A vármegye elvben, Márffy Emil indítványára, 1890. évi 12. számú határozatával kimondja, hogy a kaposvár–siófoki, balatonszentgyörgy–somogyszobi, boglár (fonyód)–kaposvári, kaposvár–barcsi helyiérdekű vasútvonalak kiépítését pártolja és azokat anyagilag segélyezni hajlandó. Minde vasutak építkezéséhez csakugyan segélyt nyujtott a vármegye: a kaposvár–szigetvári, somogyszob–barcsi vonal is kiépült. E vonalak kiépítéséből nagy haszna támadt Kaposvárnak, a vármegye székhelyének, de a vármegye számos községei is összeköttetésbe kerültek a világgal. A kőhiányban szenvedő vármegyére, a mely éppen ezért sokat küzködött közutaival, különösen jelentősek voltak a főbb vasuti vonalak.
A balatoni gőzhajózás is javul. 1891-ben a „Balatoni gázhajózási részvénytársulat”, két új hajó beszerzésével az egész Balatont bevonja a közlekedés körébe, a vármegye pedig 20,000 frtot adott a balatonföldvári kikötő kiépítésére.
Tallián Béla főispán hatévi eredményes működése után eltávozik a vármegye éléről, mert Őfelsége 1892 október 8-án Békés és Csongrád vármegyék főispánjává nevezi ki. A törvényhatósági bizottság, Véssey Mihály indítványára, a távozó főispán érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja és új székhelyére, illetőleg beiktatására nagyobb küldöttséggel kíséri el.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
