Fodor József dr.
Fodor József dr.
Fodor József dr., egyetemi tanár, kir. tanácsos, kiváló bakterológus, a közegészségtudománynak egyik legjelesebb művelője, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, szül. Lakócsán, 1843 júl. 16-án. Középiskolai tanulmányainak a pécsi cziszterczita gimnáziumban való elvégzése után, Bécsben és Pesten hallgatta az orvosi tudományokat. 1865-ben orvosi oklevelet szerzett és már 1869-ben egyetemi magántanár lett a „tiszti-orvosi eljárás” tanából. 1870-ben a közegészség ügyének tanulmányozása czéljából külföldre ment, hol Münchenben Pettenkofer higiéniai előadásait hallgatta és a híres Liebig mellett vegytannal is foglalkozott, azután bejárta Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium és Angolország intézeteit. Visszatérve, az államorvostan segéd-, majd a következő évben rendes tanárának nevezték ki a kolozsvári egyetemen. 1874-ben a budapesti egyetemen a közegészségtudományi tanszéket szervezték, melynek tanárául Fodort nevezték ki, a kit egyszersmind megbíztak a higiénikus intézet igazgatásával. Ettől kezdve nagyfontosságú tudományos működést fejtett ki. A talaj viszonyainak kikutatása czéljából mélyreható vizsgálódásokat tett és nyolczévi kutatásainak eredményét „Egészségtani kutatások a levegőt, talajt és vizet illetőleg” czím alatt a Magy. Tud. Akadémia a Marczibányi nagy díjjal jutalmazta és 1880-ban kiadta. E munka német nyelven külföldön is nagy elismerést aratott. A bakterológiát, a higieniai vizsgálódás egyik fontos módszerét is ő hozta be először Magyarországon. E szakbeli dolgozatai közül különösen azok fontosak, melyek a vér baktériumölő tulajdonságának vizsgálatával foglalkoznak. Tudományos kutatásainak eredményeit mindig a közéletbe is igyekezett átvinni, melynek eredménye, hogy a közegészségügy iránt való fogékonyság mind nagyobb körben terjedt el hazánkban. 1882-ben átvette az akkor Markusovszky vezetése alatt állott Orvosi Hetilap közegészségtani és törvényszéki orvostani mellékleteinek szerkesztését. Ugyancsak Markusovszkyval ő alapította az Országos közegészségügyi egyesületet, melynek „Egészség” czímű lapját szerkesztette. Az egészségtannak, mint rendes tantárgynak, a középiskolába való bevitele szintén az ő fáradozásainak eredménye. Hasznos tevékenységet fejtett ki az Akadémiában is, a hol a Természettudományi Társulat titkárjaként a Természettudományi Közlönyt szerkesztette és a társulat népszerű tudományos előadásait rendezte. Mint városi képviselő több éven át tevékeny részt vett a fő- és székváros egészségügyi tanácskozmányaiban, 1885-ben a Budapesten tartott országos közegészségi, 1894-ben pedig a VIII. (budapesti) nemzetközi egészségügyi és demografiai kongresszus rendezésében nagy tevékenységet fejtett ki és a bécsi és londoni kongresszusnak is tiszteletbeli elnöke volt. A Magy. Tud. Akadémia a legnagyobb díjával tüntette ki, egyetemi tanártársai dékánjukká és rektorukká választották, az országos közegészségügyi tanácsnak alelnöke volt, a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta, a belga és a torinói kir. orvosakadémia, valamint számos más külföldi tudományos egyesületek tagjukká választották, Őfelsége pedig a vaskoronarenddel és miniszteri tanácsosi czímmel tüntette ki. Meghalt 1901 márcz. 19-én Budapesten.
Munkái: Közegészségügy Angliában (Budapest, 1873, az Akadémia 1875-ben 200 aranynyal jutalmazta). – Experimentelle Untersuchungen über Boden und Bodengase (Braunschweig, 1875. Különlenyomat a Deutsche Vierteljahrschrift für öffentliche Gesundheitspflege-ből). – Az egészséges 247házról és lakásról (u. o. 1877-ben németül is). – Az egészségtani kutatások (u. o. 1881-ben jutalmazott munka; németül is megjelent). – A budapesti m. kir. tudományegyetem közegészségtani intézetének leírása (u. o. 1882 németül is). – Néhány készülék egészségtani előadásokhoz és kísérletekhez (Budapest, 1883., német szöveggel is). – Baktériumok az élő állat vérében (u. o. 1885.). – Újabb kísérletek erekben fecskendezett baktériumokkal (u. o. 1886., németül is). – Egészségtan (u. o. 1886.). – A vérnek baktériumölő képességéről (u. o. 1887., németül is). – Jelentés az iskola-egészségügyről (u. o. 1888.). – Hygiene des Bodens (Jena 1893.). – Budapest közegészségügyére vonatkozó vizsgálódások cziklusa, megjelent magyar és régebben német nyelven, 1883–95. (a budapesti központi orvosegyesülettől Balassa-díjjal jutalmazva). – Újabb vizsgálatok a vérnek baktériumölő képességéről stb. – Vizsgálódások cziklusa megjelent magyar s német nyelven, 1885–98. (a budapesti központi orvosegyesülettől a Mészáros-féle díjjal jutalmazva). – Hygiene des Bodens (I. kötet, Braunschweig, 1893.). – Egészségtan (I. kötet. Budapest, 1893. 2. kiadás). – A kir. tudományos egyetem rectorának ünnepi beszéde 1895 máj. 13. (u. o. 1895.). – A tisztiorvosi kiképzés és minősítés.
Fodor József.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
