Mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása.

A mezőgazdasági termékek egy részének iparszerű feldolgozására egy czukorgyár, 13 gazdasági szeszgyár egy ipari szeszgyár, egy len- és kenderfeldolgozógyár, 13 gazdasági szeszgyár, egy ipari szeszgyár, egy len- és kenderfeldolgozógyár és számos vízerőre, gőzerőre, továbbá motorerőre berendezett gabonaőrlőmalom van; idetartoznak azonban még a balatonmelléki fellápból kiaknázott tőzeg (turfa) feldolgozására berendezett kéthelyi és feketebézsenyi tőzeggyárak és a kisebb-nagyobb olajütők.

Mindezek között a legjelentősebb a kaposvári czukorgyár, a melynek a czukorgyártáshoz szükséges czukorrépa termelésével nagy közgazdasági szerepe van, mert ezzel a legszegényebb néprétegek bő keresethez jutnak.

A gazdasági szeszgyárak leginkább a talajjavítás szempontjából fontosak. A szeszgyártás melléktermékét a moslékot ugyanis takarmányozásra használják fel. Közgazdaságilag azonban nagyobb jelentőségűek a kisüstök, a melyek különben alig értékesíthető termékeket szeszfőzés útján hasznosítják. Mivel Somogyban 1912-ben 2621 kisüstön főztek szeszt, ennek előnyeiben a kisgazdák is részesültek. A csurgói len- és kenderfeldolgozógyár a len- és kendertermelést mozdítja elő.

A vármegyében működő kisebb-nagyobb malmok csak a belszükséglet számára dolgoznak s így a termelés fokozására ösztönzőleg nem hatnak.

A nagykiterjedésű tőzegtelepek sok gazdának a kezeiben vannak. A nagybereki tőzegréteg Kéthelytől Faluszemesig 1/2-től 2 méter vastag rétegben mintegy 34 kilométer hosszúságban, rengeteg mennyiségben fordul elő, továbbá az ú. n. „Keleti bozót”-ban és a Kisbalatonban, a melyeknek a kiterjedése együtt kb. 40.000 k. hold, kimeríthetetlen mennyiségű tőzeget rejtenek magukban.

A tőzeg kihasználása az egész vonalon folyamatban van és azt részben alomnak, részben tűzelőanyagnak használják. A kéthelyi uradalom már 20 év óta rendszeresen aknázza ki a tőzeget és e czélra R. Dolberg-féle tőzegprést alkalmaz.

A lengyeltóti uradalomhoz tartozó Feketebézseny pusztán is állítottak tőzegfeldolgozótelepet, melyet tőzegalom tépő- és préselőgépekkel szereltek be, a melyek napi teljesítőképessége 2 1/2–3 waggon. A tőzeget jelenleg háromféle alakban készítik ki; tépett alom, tőzegpor, préselt téglaalakban: tűzelőanyagnak. „A lengyeltóti uradalom által legutóbb a magyaróvári m. kir. vegykísérleti állomáshoz megvizsgálás végett beküldött tőzegben találtak: hamut 10.46%, szervesanyagot 89.54%, nitrogént 2.17%, phosphorsavat 0.97%, kálit nyomokban. A vízfelvevőképesség 5.8-szorosa a saját súlyának, a mi a tőzegalom kitünő minősége mellett tanuskodik. „Tervbe vétetett a tőzegnek száraz desztilláczió útján, kokszszá való feldolgozása, mely eljárás mellett, a kokszon kívül, egész sorozata az értékes vegyi termékeknek lesz nyerhető.”

Tőzegkiaknázással és feldolgozással foglalkozik még a marczali uradalom is, mely szintén almozásra és ipartelepein és gépeiben tüzelőanyagul használja fel.