Munkásviszonyok.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok a vármegyében nem kielégítők, mert az intenzív gazdasági üzemhez nincsen elegendő munkáskéz, a mit a folytontartó kivándorlás is fokoz. Nagyon elősegíti a munkáshiányt és még a kivándorlásnál is veszedelmesebb, a maholnap általánosnak mondható egy-gyermek-rendszer, melyen – sajnos – ezidőszerint változtatni nem lehet. E munkáshiány következtében a nagyobb uradalmak más vidékről kénytelenek a szükséges munkásnépet megszerezni, mivel pedig az idegen munkásokat akkor is élelmezni kell, a mikor az időjárás a mezei munkát lehetetlenné teszi, az idegen munkások sokkal drágábbak, mint a különben is sokkal jobb helybeli munkások.
Ez idegen munkásokat nagyrészt Nyitra, Trencsén, Hont, Bars, Nógrád, Tolna, Zala és Békés vármegyékből szerzik be. Nagyon jellemző és a mezőgazdasági viszonyokra élénk fényt vet az, hogy az idegen munkások a sokkal jobb talajú Tolna megyéből és az Istentől két kézzel megáldott Békés vármegyéből tömegesen jönnek Somogyba.
A kereseti viszonyok a munkásnépre nézve nem mondhatók kedvezőtlennek, mert a férfimunkásoknál a napszám bére 1 K 60 f-től 5 K-ig, a nőknél 1 K 20 f-től 3 K-ig váltakoznak; de ennél még jelentősebb, hogy Somogyban a hol a czukorrépatermesztés fel van karolva, a mezei munkásnép április közepétől november végéig állandóan foglalkoztatva van.
A munkásviszonyok eme kedvezőtlensége az oka, hogy a nagyobb gazdaságok jórésze inkább lemond az igen intenzív gazdasági üzemről, hogy a folytonosan kedvezőtlen munkásviszonyoktól okozott gondtól és fáradtságtól megszabaduljon. Viszont a munkáskéz hiánya és drágasága okozza, hogy a gazdák, a hol csak lehetséges, szívesen alkalmazzák az olcsóbb üzemű kapáló, kaszáló, arató és egyébb kézierőt pótló fogatos eszközöket és gépeket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
