Talajviszonyok.
Talajviszonyok.
Somogy vármegye talaja legnagyobbrészben mély rétegű lösz, a vármegye déli szélén végighúzódó Dráva mentén azonban vízüledékes és hordalékos rétegek borítják. Struktúrájára nézve a főtípusok az agyagos és a homokos vályogtalaj, a melyek között az átmenetek igen gyakoriak. Az agyagos vályogtalajok a vármegye éjszakkeleti részeit foglalják el és lehúzódnak annak középső rónáiára, a homokos részek pedig a középrónán alul, leginkább annak délnyugati részein terülnek el, ámbár e vidékbe agyagos vályogtalajokat is találunk beékelve.
Mivel Somogy vármegye legnagyobb részét nemrégen még erdő borította, talaja humuszban szegény erdőtalaj. A humid-régió nedves klímája alatt az erdő buja lombozata, a humuszképző fűfélék és az egyéves virágzatú növények a sűrű lombozatú erdő alatt nem tenyészhetnek s így az ilyen erdei talajok humuszban szegények. A sűrűlombozatú erdőben lehulló falevelek humifikálódnak, ezt a lehulló csapadékvíz kilúgozza és az altalajba lemossa. Somogy vármegye erdőtalaja tehát humuszban szegény, de sókban elég gazdag és erre vezethető vissza az, hogy Somogy vármegye talaján a nagy nitrogéntartalmú istállótrágyák igen jól érvényesülnek, viszont az ásványi műtrágyák alkalmazása a legtöbb esetben nem haszonhajtó. A vízerek, patakok, vízfolyások és csatornák mentén elterülő lapályok, a melyeken a fűfélék és virágos növények humuszképző tevékenysége érvényesült, humuszban gazdagok és igen termékenyek. E lapályos helyek a csapadékvíz által lehordott dombosabb részekről, iszappal, ásványi anyagokkal is gazdagodtak s így termékenységük kialakulása fekvésükkel a legszorosabb viszonyban van. A talaj felszíni alakulata legnagyobbrészben szelíd hullámos; a dombosabb részeket, a Zseliczséget, erdő borítja, a lapály és sík, valamint a fensíkokat alkotó részek növénytermelési czélokra használtatnak.
Már a fentiekből is megállapítható, hogy Somogy vármegye egész területének talaja növénytermelésre alkalmas, a mennyiben mély rétegzeténél fogva a mérsékelt égöv alatt termeszthető összes kultúrnövények részére, azok tenyészigényeit kielégítő módon előkészíthető és a tenyészet folyama alatt kellően megmívelhető.
Fizikai tulajdonságaira nézve e talaj általában nem a legkedvezőbb, a menynyiben az agyagos vályogtalajok zsugorodási képessége nagy és cserepesedésre nagyon hajlandó. A talajnak e kedvezőtlen fizikai tulajdonságai azonban az okszerű talajmíveléssel nagyban egyensúlyozhatók és ezt az intenzívebb talajmívelést különösen a kapásnövények terméstöbbletükkel sokszorosan meghálálják. Ezzel szemben a somogyvármegyei talajok víztartó- és vízsűrítőképessége igen jó, a mi láthatólag abban nyilvánul, hogy azok a kapásnövények, a melyek talajának felszínét állandóan lazán tartják, a legnagyobb szárazságot és forróságot is kibírják.
A homokos talajok Somogy vármegyében sem különböznek más vidékétől. A kevésbbé termékeny futóhomoktalajok leginkább a Balaton mentén fordulnak elő, de ezek is értékes immunis szőlőtalajoknak bizonyulnak.
303Somogy vármegye, egész területéhez arányítva, nem nagy kiterjedésben, tőzeges talajok is fordulnak elő, a melyeknek kiemelkedettebb részei mívelés alatt állanak, lapályosabb részei pedig rétnek és legelőnek használtatnak. E tőzegtalajokban és a Balatonnal párhuzamosan elterülő nádasokban kimeríthetetlen mennyiségű tőzeg (turfa) fordul elő, melynek kiaknázása ezidő szerint még aránylag szűk keretben történik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
