Drávasztára.
Drávasztára.
Drávasztára. A vármegye délkeleti sarkában fekvő kisközség. Házainak száma 148, lakosaié 1115, a kik között 480 a magyar, 635 a horvátajkú. Legnagyobb részük róm. kath. vallású. Postája Baranya-Sellye, távírója és vasúti állomása Drávasztára-Zaláta. Már a középkorban jelentékeny helység volt. 1322-ben Ztara, az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Stara, Stora, 1472-ben Thothstara, az 1536. évi adólajstromban Izthara alakban fordul elő. 1332-ben már plebániája is volt. 1403-ban a pécsi főesperes volt a földesura. 1494–99-ben, Siklós várának tartozékaként, Bajnai Both András bírta zálogban. A török hódoltság alatt itt egy váracsot építettek, mely az 1656. évi hadjárat alatt pusztult el. 1715-ben csak 4 háztartást írtak itt össze. 1726–1733 között a gróf Traun család volt a földesura, 1757-ben gróf Batthyány Lajos nádor, 1776-ban herczeg Batthyány Ádám. A gróf Batthyány család itteni birtokait 1849 után Biedermann bankár vásárolta meg. Jelenleg gróf Draskovich Ivánnak van itt nagyobb birtoka. 1848 szeptember havában Jellasich horvát bán hadseregének egy része a sztárai drávarév elfoglalásával e helység határában kísérelte meg az átkelést, melyet azonban gróf Batthyány János magyar érzelmű révésze, Révész Grekra Mihály, a kompok elsülyesztésével meghiusított. A községet 1828-ban árvíz pusztította el, 1864-ben a kolera dühöngött itt, 1891-ben pedig a község egy része leégett. Idetartoznak Alsóerzsébet-puszta (azelőtt Endes-puszta), továbbá Lajos-tanya és Nagy-Vájástanya. A mai Drávasztára határában hajdan Viskocz, Ternovácz és Bodony községek feküdtek. Viskocz Drávasztárától délre, Ternovácz és Bodony községek pedig éjszaknyugatra. Viskocz régi latin köriratú pecsétje Grekra Révész Pál drávasztárai lakosnál van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
