1737 körül tünik föl vármegyénkben Bosnyák Márton és testvére János, Istvánnak, János fia István fiának és Babics Dorottyának († 1757) fiai. Márton nejével, Niczky Judittal (1718–1797), Mózesnek, báró Bakács Julianna fiának és Oszkó, másként Molnár Évának leányával birtokos lett 1760 körül Csehi. Túr, Magyaród stb. helységekben. Tíz gyermekük közül három fiukban: Józsefben, Jánosban és Mártonban, folytatódott a férfiág, mely ma már csak Márton utódaiban él. Idősb Márton leányai: (szül. 1736–1766) Borbála, Mosel Antal pozsonyi főharminczados neje, Erzsébet Fonyó Miklósné, Katalin Eperjessy Sámuelné, Magdolna, előbb Német Antalné, majd Szalay Györgyné, Teréz Galánthai Bessenyei László neje. Ifjabb Márton (1760–1814) első feleségével, Bolla Borbálával, atyja Annának, Szalay Jánosnénak, Juliánnának Szászbereki Váczy Antalnénak, Máriának Árvay Lajosnénak; második nejétől, Szentgyörgyvölgyi Juliánnától fia, Lajos (1814–1873), táblabíró, kinek Pelikán Karolinától gyermekei: Gusztáv, László, Károly, Mária Rihmer Kálmánné, Anna Szalay Bertalanné (szül. 1837–1852 közt). József, ifj. Márton bátyja, Bács vármegyébe ment át, egyetlen fia, Károly, Arad vármegyébe. Jánosnak, József és Márton testvérének Thassy Máriával való gyermekeiben magva szakadt.
A család adományozott czímere, melyet az 1631 május 18-án Bosniak Jónásnak, feleségének, Lichtberger Zsuzsának, és gyermekeiknek: Jeremiásnak, Jánosnak és Gábornak adományozott és Hont vármegyében kihirdetett nemeslevélben nyert: kék pajzsban zöld mezőn jobblábával két tollat, baljával három nyíló liliomot tartó jobbra fordult párducz. Sisakdísz: a koronából kinövő, jobbjával egyenes tőrt, baljában három liliomot tartó jobbra fordult párducz. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.