Babonák.
212Babonák.
Legfontosabbnak tartja a nép a babonát a betegséggel kapcsolatban. Elsősorban a gyermekeket szereti ily módon óvni vagy gyógyítani. Még meg sem született a gyerek, máris el akarják tőle kergetni a rossz szellemeket az anya ágyába helyezett fokhagymával és nagy késsel. Ha azután a már megszületett gyermeknek esik baja, azt a javasasszony azonnal megönti viaszszal; t. i. a beteg gyermek feje fölött egy tányér tiszta vízbe forró viaszt öntenek s a lehült viasz alakjából következtetnek a gyermek betegségére. – Ha valahol kis gyermek van és férfivendég látogatja meg azt a házat, akkor a vendég kalapját a kis gyermek fejére kell tenni, mert ez megóvja a betegség ellen. – Ha a kis gyermeket a „fráz” bántja, ablaküveget kell az arczára borítani, akkor elhagyja. – A szoptatós anyának akkor, mikor kicsinye szopik, nem szabad vizet inni, mert saját tejét issza meg s elapad. – Este a csecsemőt nem jó kivinni, mert „rászáll a sötétség” s ezáltal lesz gyenge fejlődésű, beteges. – Este nem jó a gyermek fürdővizét kiönteni, különösen nem az eresz alá, mert a vénasszonyok megrontják, megigézik. – Attól is óvják a gyermeket, hogy valaki „szemmel megverje”. Azt mondák ugyanis, hogy a kinek a szemöldökén hosszú a szőr és az orra fölött összeér, annak a szeme árt minden élő teremtménynek. Ezért a gyümölcsfákra piros rongyokat, kukoriczatorzsát szoktak kötözni, hogy az ilyen ember szeme először ebbe ütközzék és így igézőerejét elveszítse. A kis gyermek és növendékállat (borjú, csikó) nyakára is hasonló okból piros szalagot kötnek.
A felnőttek betegségével kapcsolatban is sok babona van forgalomban. – A hideglelős embernek a Szt. György-nap előtt kelt tyúknak a tojását kell meginnia, akkor elmúlik a baja. – Mikor valaki először látja az újholdat és a hold felé fordulva elsorolja betegségeit olyképen, hogy azt a helyet, hol a fájdalmat érzi, ujjával háromszor bekeríti s közben ezt mondja: „Új hold, új király, | Hívnak engem vendégségbe, | Ezt küldöm el!” – akkor minden betegsége elmúlik. – A menyasszonynak nem szabad a kelengyéjét mosni, mert a lábai elromlanak. – Az ú. n. „tikvakság”-ot meg lehet gyógyítani, ha sűrű szitán át nézi a szenvedő a hazatérő szellemeket, vagy ha a mészáros az ablakon keresztül ad ki neki egy darab májat. – Karácsonykor a szobába lánczot visznek és a templomból jövet megrúgdossák, ünnepek után pedig ismét kiviszik. A ki így jár el, az egész évben olyan egészséges lesz, mint a vas.
Az állatok közül különösen a tehénnel, a tyúkokkal, általában a lábasjószággal és a férgekkel kapcsolatban van a népnek babonás felfogása. – Tehénre vonatkoznak, egyéb ismerteken kívül, a következők: Tejbe – ha viszik – ne süssön a nap, mert akkor véres tejet ad a tehén. – Az istálló körül nem szabad a varangyot eltűrni, mert az megrontja a tehenet. – A vásárra hajtandó tehén elé egy marok homokot kell szórni; ha megszagolja, jól elkel a vásáron. – A kis borjút, mikor először eresztik ki a szabadba, a hátuljával kell kifelé tolni az ajtón; ez esetben mindig visszasiet az istállóba és szerencsésen fel lehet nevelni. – Ha a tehén megborjadzik, az első nyolcz napon a gazda semmit sem ad ki a házból, „mert elviszik a tehén hasznát”.
Sertésre vonatkozó, kevésbbé közkeletű babonák: Disznóvész idején két darab fát addig dörzsölnek, míg kigyullad; erre a tűzre azután egy sertés hulláját dobják; ilyen eljárás mellett a sertésvész biztosan elmúlik. – A sertésnek, ha az göbe, mikor hízlalóba fogják, egy egészen új cserépedényben egy marék rozsot kell adni, akkor nem fog búgni (gürögni) és jól meghízik. A cserépedényt azonban nem szabad használni, míg a sertés egészen meg nem hízott. A hízónak bennfogott disznót először a család legjobb étvágyú tagja eteti.
Aprójószágra vonatkozóak: Borbála és Lucza napján a gyerekek „kotyolni” szoktak. A háziasszony a kotyoló gyerek fejére kukoriczát hint, hogy sok csirke legyen. – Mikor a gazdasszony tyúkot akar ültetni, az összes tojásokat egy férfikalapba rakja s mikor a kanász hajt, átszalad velük az utczán. Ez eljárással minden tojás fias lesz s ha még hozzá a tojásokat egyszerre önti ki a kalapból a fészekbe, akkor valamennyi egyszerre fog kikelni. – A mikor a gazdasszony lámpával nézi a tojásokat, hogy fiasak-e, nem szabad beszélni, mert a kotylós mind megiszsza a tojást. – Ha kotylós ül a tojáson s valaki vizet kér a háznál, de ivás után nem ül le, akkor szintén megiszsza a kotylós a tojásokat. – Tyúkot csak reggel jó ültetni, mert akkor korán kelnek a csirkék. – Tavaszszal, mielőtt tyúkot ültettünk, nem jó tojást kiadni a házból, mert akkor a mienk nem kel ki. – A libákat csak a hét végén szabad „melleszteni”.
Buzsáki hímzések és varrottasok.
Törökkoppányi hímzések.
Törökkopányi népviselet.
Csökölyi népviselet.
Nagykorpádi népviselet.
215Egyéb állatokra vonatkozók: Karácsony este nem szabad ruhának a padláson lógni, mert a jószág elhull. – Szt. György napján a kapukat befonják frissen vágott nyers fagalyakkal, hogy az állatokat betegség ne érje. – Az ajándékba kapott kutyát vagy macskát háromszor felemelik a tükör fölé, akkor hamar a házhoz szokik. – Nagypénteken senki sem akar korán tüzet rakni, minden gazdasszony az utczán lesi a falu kéményeit, hol száll fel először a füst. Csak ekkor kezdenek tüzet rakni, különben sok féreg ütne tanyát a házban. – Újévkor egy krajczárt és a házban fogott egy pár „csótánt” kell egy hitvány erszénybe tenni és azt az utczán elveszíteni. A ki ezt megtalálja, ahhoz mennek a csótánok. – Három drb. rezgőnyárfaágat kell késsel megtakarítani és azokat behunyt szemmel eldobni. Amerre azok esnek, arra mennek el a házból a férgek.
Az időjárással és a terméssel összefüggő, kevésbbé ismert babonák: Ha a disznó télen szalmát vesz a szájába és helyet csinál magának, nagy hó lesz. – Ha tavaszszal a czinege „kisczipő, kisczipő” kiabálását gyakran hallatja, hosszú tél lesz. – Sok forgószél szárazságot jelent. – Sok cserebogár tavaszszal sok kukoriczát jelent. – Nagypénteki eső: férges gyümölcs előjele. – Ha sokáig esik az eső s azt akarjuk, hogy álljon meg, rajzoljunk keresztet a földbe és szúrjunk a közepébe kést. – Ugorkát hétfőn kell veti, mert akkor már az első virága is hoz gyümölcsöt. – Ha egy kígyót elásnak a kertben, akkor a tyúkok ott nem tesznek kárt. – Tököt, dinnyét „tök” napon kell vetni t. i. csütörtökön és péntökön, akkor jó termés lesz.
Szerencsét vagy szerencsétlenséget jelentő babonák: Ha hétfőn reggel egy nő valakinek a házához megy, annak egész héten nem lesz szerencséje. – Szt. György nap előtt agyonütött kígyó fejét pénzzel le kell vágni és erszénybe zárni; ez szerencsét hoz. – Ha az ilyen kígyófejbe kendermagot teszünk és azt elvetjük, az abból nőtt kenderből szőtt ostorral kell a jószágot vásárra hajtani; biztos, hogy jól elkel. – Szerencsét hoz az a bot is, a melylyel a kígyót agyonütötték. – Ha a kenyér megrepedez vagy teteje fölválik, halott lesz a háznál. – Kenyérbevetésnél férfiembernek nem szabad jelen lenni, mert akkor nem jó a kenyér. – A kelengyében páros számút nem adnak semmit, mert az nem hoz szerencsét.
Végül a szerelmi igézet és bosszúállás indulataiba is beleszól olykor a babona. – Ha a leány meg akarja nyerni valamely legény szerelmét, különféle növényekből főzött italnak néhány cseppjét pogácsára önti és megeteti a legénynyel. – Ha az asszony akar úr lenni a háznál, megszárítja a „vak csibét” (a tojásba fúlt csibét), porrá töri és titokban a férje ételébe keveri. – Ha valaki haragosának felszedi a lábanyomát s beledobja a kútba, akkor haragosa sorvadásba esik és meghal. – Ha a tűzhelyen „besározza” ezt a lábnyomot, vagy „acskóba” füstre akasztja, akkor az illető rettenetes fejfájást érez, valahányszor azon a tűzhelyen tűz ég. E varázslat mindaddig tart míg a „javós” útján ki nem tudják, ki babonázta meg az illetőt, a ki azután megkéri megbabonázóját, hogy „ereszszen rajta” (oldja föl a varázs alól).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
