Nyelvhatárok és nemzetiségi viszonyok.
Nyelvhatárok és nemzetiségi viszonyok.
Legeredetibb magyar helyek Somogyban, délen: Lábod, Istvándi, Kálmáncsa, Visonta, Csököly, Csurgó, Balhás.
Éjszakon: Vörs, Keresztúr, Kéthely, Kőröshegy, Kiliti, Ádánd.
Középütt: Szill, Büssű, Gölle, Attala, Nemesdéd, Segesd.
Német hatást mutatnak: Szulok, Hárságy, Bőszénfa, Döröcske, Ecseny, Bonnya, Kissomodor, Kisbőszén, Németszomajom, Mike, Böhönye stb.
Szláv hatást: Lengyeltóti, Buzsák, Táska, Szigetvár, Tarany stb.
Horvát hatást: Babócsa, Tótújfalu, Drávaszentmárton, Bolhó, Drávakeresztúr, Révfalu, Bélavár, Vízvár stb.
Vend nyomokat mutat: Tarany, Iharos.
Az egyes járásokban a nemzetiségi viszonyok következőképen alakulnak:
A csurgói járásban mind a 29 község magyar. Számbavehető horvát kisebbség van 5 helységben (Berzencze, Liszó, Bagolasáncz, Iharos és Zákány), kevés vend van Iharosban. – Megmagyarosodott az elmúlt 50 év alatt 2 (Zákány és Belezna).
A barcsi járásban 28 község közül magyar többség van 19-ben, horvát 8-ban (Potony, Tótújfalu, Aracs, Bolhó, Babócsa, Lakócsa, Szentborbás, Drávaszentmárton), német 1-ben (Szulok). – Elhorvátosodott (szerbből) 4 (Tótújfalu, Lakócsa, Drávaszentmárton, Szentborbás), magyarból 2 (Babócsa, Bolhó).
A nagyatádi járásban 30 község közül magyar 27, horvát 3 (Bélavár, Heresznye, Vízvár), vend kisebbség van 1-ben (Tarany). – Megmagyarosodott az utóbbi félszázad folyamán (horvátból) 4 (Nagyatád, Henész, Bodvicza, Agarév).
A szigetvári járásban 44 község közül magyar 33, német 8 (Nagyhárságy, Boldogasszonyfa, Almamellék, Szt.-László, Tótkeresztúr, Szulimán, Németújfalu, Teklafalva), horvát 3 (Drávakeresztúr, Sztára, Révfalu). Ezenkívül nagy német kisebbsége van 4-nek (Bécz, Magyarlukafa, Németlad, Endrőcz). – Megmagyarosodott az utóbbi félszázadban (szerbből) 1 (Mozsgó); elhorvátosodott (szerbből) 1 (Drávakeresztúr), németből 1 (Sztára), magyarból 1 (Révfalu); elnémetesedett magyarból 3 (Nagyhárságy, Tótkeresztúr, Szulimán), szerbből 1 (Almamellék).
A kaposvári járásban 50 község közül magyar 46, német 4 (Szomajom, Homok, Kercseliget, Bőszénfa), nagy német kisebbség van 3-ban (Kisberki, Szabadi, Simonfa). – Megmagyarosodott 2 (Hajmás, Gálosfa); elnémetesedett 2 (Szomajom, Homok).
A marczali járásban 38 község közül magyar 37, német 1 (Bize), nagy német kisebbsége van 1-nek (Mesztegnyő). – Elnémetesedett 1 (Bize).
A lengyeltóti járásban mind a 28 község magyar. – Megmagyarosodott tótból 3 (Tótszentpál, Táska, Öreglak).
199Az igali járásban 34 község közül magyar 27, német 7 (Bonnya, Szorosad, Sztára, Miklósi, Döröcske, Gadács, Ecseny); nagy német kisebbség van 6 helyen (Somodor, Zimány, Büssű, Szill, Ráksi, Polány). – Elnémetesedett 3 (Bonnya, Szorosad, Miklósi).
A tabi járásban mind a 31 község magyar. Nagy német kisebbség van 2-ben (Pusztaszemes és Zics); csekélyebb német kisebbség van 6-ban (Ádánd, Bábony, Nágocs, Tab, Kereki, Kötcse).
Egész Somogy vármegyében van tehát összesen 312 község, melyek közül magyar 277, német 21, horvát 14. Ezenkívül számbavehető horvát kisebbség van 5 községben, számbavehető német kisebbség van 20 helyen és kevés vend 2 helyen.
A magyarság egy tömegben lakik. A 14 horvát község két csoportban húzódik a Dráva mentén a szlavóniai horvátság átnyúló határszéle gyanánt. A 21 német helység közül 7 a baranyai sváb telep nyúlványa az Almás mellékén, a többi 14 pedig szétszórt szigetségeket alkot a megye belsejében.
Az utóbbi félszázad alatt összesen megmagyarosodott 12 község (horvátból 6, németből 2, tótból 3, szerbből 1), elnémetesedett 7 (magyarból 6, szerbből 1), elhorvátosodott 9 (szerbből 5, magyarból 3, németből 1). A magyar faj nyert 12-t, vesztett 9-et; a német nyert 7-et, vesztett 3-at; a horvát nyert 9-et, vesztett 6-ot; a szerb teljesen kiveszett és a vendnek csak két helyen van nyoma.
A lakosság szaporodását az utóbbi évtizedekben két társadalmi veszedelem nagy mértékben hátráltatja: az egygyermekrendszer, mely a 70-es években a Sárközből terjedt el s különösen a legmagyarabb református községekben pusztít, továbbá a kivándorlás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
