Vallási háborgatások a XVIII. sz.-ban.
Vallási háborgatások a XVIII. sz.-ban.
Egyébiránt a vallási háborgatások az egész XVIII. század folyamán Szabolcsban is épen úgy napirenden voltak, mint az országnak más részeiben. A templomok elvétettek; templomot, tornyot építeni meg nem engedtetett. Egy templomtető megjavítása miatt járni kellett a vármegyét s a hatóságokat, míg arra engedélyt kaphattak az egyházak, p. N.-Kállón, hol Rozgonyi Pál róm. kath. lelkész feljelenti (1766.) az építkezni akaró ref. ekklézsiát a vármegyén s az egyházat az építkezéstől eltiltatja stb. Majd „1777. Horti Imre róm. kath. káplán az orosz pappal együtt vasárnap délesti cultus alatt az fiú-iskolába menvén, … kilencz kis-kátét elszedett a gyermekektől s azt elvitte” … „Gróf Batthyány Ignácz egri nagyprépost, Szabolcs vármegye Egyek községéből (akkor ez is Szabolcs vármegyéhez tartozott), 1768-ban épen nyár derekán 152 családot s összesen 901 lelket elüldöztetett.”
Az 1781-iki türelmi rendelet, valamint az 1786-iki nyilt parancs némi pihenőt engedtek az üldözötteknek, míg végre ezek után meghozatott az 1790–1. évi országgyűlésen a korszakalkotó 26. törvényczikk, 358mely az evangelikus egyházak jogait s szabadságát, szabadabban, részletesebben állapította meg, mint az eddigi törvények. Ennek a törvénynek az alapján állt és épült az ág. és helv. hitv. egyház Magyarországon egy félszázadig az 1848. évi XX. t. cz. meghozataláig.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
