A protestantizmus hatása a népoktatásra.
A protestantizmus hatása a népoktatásra.
Nagyobb iskolák keletkeztek Erdődön, Nagybányán, Felsőbányán, valamivel későbben Szatmáron. E nagyobb iskoláknak alsó 1–2 osztálya volt az
Nagykároly. – A róm. kath. elemi iskola.
Nagykároly. – A róm. kath. elemi leányiskola.
Nagykároly. – Az állami polgári leányiskola.
Nagykároly. – A róm. kath. főgimnázium.
339elemi iskola. Szatmáron és Nagybányán a többi osztályokban tanítottak latin és görög nyelvet is. De tanították mindazon ismereteket, melyek az akkori körülmények szerint, a papi és tanítói pályára előkészítették az ifjúságot. Kiss Kálmán erre vonatkozólag azt írja: „A tanítók többnyire szintén papi hivatalra készültek és csak azon esetben maradtak végleg iskola-tanítók, ha papi alkalmazást nem nyerhettek. Voltak azonban kisebb készületü s egyedül csak az iskolatanítói pályára készült rektorok is, de mind ezek, mind az előbbiek, kötelesek voltak vizsgát tenni.” Voltak tanulóifjakból lett tanitók is, a kik sok esetben csak egy-két évig tanítóskodtak. Az alatt pénzt gyűjtöttek a továbbtanulásra és visszamentek az anyaiskolába. Ez a szokás a protestáns iskoláknál még a XIX. században is megvolt egy ideig és a tanítók gyakori változása egyfelől innen eredt.
Az elemi iskolák közül külön tanító, Szatmár vármegye területén, csak a nagyobb egyházközségek iskoláiban volt. A kisebb egyházközségek iskolájában, legnagyobb részben a papok tanítottak a XVIII. században is egy ideig, pedig „már az első (1566, 1567, 1577) protestáns zsinatok elválasztják a papi hivataltól a tanítóit.” Az iskolák főtárgyai a kis káté és az egyházi énekek voltak. Igy törekedtek erősséget építeni a hitágazatok ismertetésével az egyháznak és maguknak. Azonban tanítottak olvasást, egyszeregyet és némi kevés írást is. Egészben véve a protestantizmus felléptével a vármegyében éppen úgy, mint országosan, a népiskolák száma növekedett és a nép nevelése javult. Az egyházi ügyek kormányzói az iskolák fejlesztésére hasznos intézkedéseket tettek.
A protestánsok térfoglalását s iskoláik fejlődését a katholikusok sem nézik tétlenül. A szenvedélyességig menő vallási harcz keletkezik. Békefi írja: „a protestánsok az ifjú duzzadó életerejével és a jövőbe vetett hittel, a katholikusok meg a történeti jogból és a másfélezer éves multból merített meggyőződéssel szállanak síkra” Oláh Miklós 1561-ben behívja a jezsuitákat. Pázmány Péter több helyre, 1630-ban a szatmári várba is jezsuitákat telepít. Szívós munkájuknak eredménye csakhamar meg is érzik. A nemesi családok közül többet megnyernek maguknak, kik nemcsak maguk lesznek katholikusokká, hanem protestáns jobbágyaikat is áttérítik. A protestáns egyházak ellen irányuló támadás iskoláikat is éri. Igy a jezsuiták kezére jutott a szatmári várbeli iskola, az iskola jövedelmét adó Berencze helységgel együtt. Nagybányán az 1547-től 1755-ig fennállott „Schola Rivulina” néven ismert főiskolát, melyben 1712-től a jezsuiták miatt a felsőbb osztályok tanítását nem engedték meg, betiltották. A jezsuiták főleg a városokban lévő egyházak ellen léptek fel és azok iskoláit igyekeztek hatalmukba keríteni. Igy szünt meg az erdődi ref. egyház iskolája a XVIII. században. A magyarellenes bécsi politika érvényesülését szolgáló üldözések és az 1717-iki tatárjárás következtében veszett el végképpen Szamostelek, Rózsapallag, Erdőszáda, Iloba, Zazár, Giródtótfalu, Magyarkékes, Dombrovicza református magyarsága.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
