Hirip. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Hirip.

Hirip, kisközség a Homoród patak mellett. Van benne 206 ház, 1323 lakossal, közöttük 829 magyar, 494 oláh, de ezek mindnyájan beszélnek magyarul; vallásra nézve 611 gör. kath., 596 ref., 71 róm. kath., 45 izr. Határa 4332 k. hold. Régi község. Nevét már 1393-ban Hiripnek írják. A XIV. században a bélteki uradalomhoz tartozott s a Drágfiaké volt. 1424-ben a Bélteki ágnak jutott, de 1470-ben, a Bélteki Mihály hűtlenségi esete után a Drágfiak kapták meg s az övék volt a család kihaltáig. 1393-ban István meggyesi bán megtámadta, 260 sertését elhajtotta és a községet elpusztította. 1406-ban a Witkayak kérésére határát megjárták. Ez az oklevél említi a Balkan folyót, Hydas Balkant, Tamás Lászlófia rétje; Hangyakastély, Vayott hely, Zaraz Balkan helyeket. A Drágfiak mellett 1430-ban a Gacsályi, 1470-ben a Csató családot iktatták egyes részeibe. A Drágfiak kihalta után koronajószág lett s 1592-ben az erdődi uradalommal Szatmárhoz tartozott, de 1579-ben Zeleméri Kamarás Miklós is kapott benne nemesi udvarhelyet. 1631-ben Királydaróczi Daróczy István megkapta az egész helységet, melyet 1654-ben Serédy István vett zálogba. Ugyanekkor a Mikolay családnak is volt benne része, melyet azonban, Mikolay Boldizsár, a ki 1669-ben a Gombás erdőnél a szatmári németeket megverte, elveszített s a jezsuiták kapták meg. 1732-ben Böszörményi Nagy Sámuel és Komáromy András kaptak rá kir. adományt 1765-ben Szuhányi Antal és László a helység felére. Ettől kezdve a Szuhányiak a főbirtokosai. Mellettük a Kállayaknak és a Kruspér családnak van itt nagyobb birtokuk a XIX. század elején. Mostani nagyobb birtokosai Jasztrabszky Kálmán örökösei, Papp Dezső, Klupathy Antal dr. és Szuhányi Lajos. A régi Szuhányi-féle urilak ma a Jasztrabszky Kálmán tulajdona. Csinos új urilaka van Papp Dezsőnek és Klupathynak. A határhoz tartoznak a Csengeritag, Dezső I. II. Hát, Háterdő és Tanyák. A reformátusok temploma 1800-ban, a gör. katholikusoké 1897-ben épült. A temető mesterségesen hányt öt méter magas régi domb, a melyről azt tartják, hogy valaha őrhalom lehetett. Körjegyzősége helyben van, postája szintén, de távírója és vasuti állomása Szatmár.