A magyarság néprajzi képe.
A magyarság néprajzi képe.
A magyarság néprajzi képe nem valami színes. Megvan ugyan a vármegyének a maga önálló jellege, de ezt mélyebben futó erek és idegek adják meg, a mit felületes néző nem láthat meg az első pillanatra.
A vármegye az országnak legelzártabb alföldi részei közé tartozott; sőt részben ma is az. Valóban ősi szűz területeken nyit utat itt a vonat, mert utak nélküli, járhatatlan föld ez. A vármegye négy nyugati járásában alig gondozott föld-utak vannak s a talaj olyan nehéz, agyagos, hogy őszi és tavaszi esőzések idején hat lóval sem lehet átvontatni az üres szekeret a szomszéd faluba. Ez a rossz közlekedés okozza, hogy a vármegye szinte zárt terület volt. Talán ez is egyik oka, hogy Szatmár vármegye magyar népe a magyar faj legértékesebb részei közűl való. Mutatja mindjárt néprajzi megjelenése. Ezen a világtól elzárt vidéken él a legtisztább, legegyszerűbb életszokású s legkevesebb tájkiejtéssel tarkított nyelvű nép. Öltözete, ruházata, építkezése, életmódja, mind a legtisztesebb középútat jelzik a magyarság különféle vidékein élő szokások között. Annak is, hogy irodalmilag igen kevesen érdeklődtek e nép iránt, az a főoka, hogy átlagos szemű embernek igen kevés itt a látnivaló. Kevés a rikító, kiabáló szín és hang, s nagyon is nyugodt az élet. Kevés a kuriózum, annál több a normális tipus.
Néprajzi tekintetben a magyarság területén feltünően elváló részeket nem találni. Mégis vannak vidékek, a melyek lényeges eltéréseket mutatnak. Az éjszak-keleti rész a Tiszahát, s erősen hasonlít a beregmegyei Tiszaháthoz, jobban, mint a délre fekvő területekhez. A Paládok, az Erdőhát, az Ecsedi láp környéke, a Nyirség, az Érmellék, s az Avas magyar része különböznek egymástól bizonyos színben, bár mégis egy néprajzi területnek lehet tekinteni az egészet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
