A forradalmi hírek.
A forradalmi hírek.
A vármegye rendeire villámcsapásként hatottak a forradalmi hírek. Gabányi Sándor másodalispán az 1848. évi márczius 29-én tartott közgyűlésen, hívatkozva az egymást meglepő gyorsasággal követő országgyűlési „nagyszerű” eseményekre, örömét nyilvánítja a váratlan fordulat fölött. Azután felolvastatja István nádor levelét, melyben a nevezett főherczeg közli a független felelős minisztérium megalakítására vonatkozó tervet, s hogy gróf Batthyány Lajos lett a miniszterelnök. Ezzel együtt Batthyány a csend és rend fentartására hívja fel a vármegyét. Értesíti a törvényhatóságot a közteherviselés, a papi tized eltörlése és az úrbéri viszonyok megszüntetése tárgyában hozott törvényczikkekről; utasításokat ad ezek végrehajtására. Felhívja a vármegyét, hogy mindezt népszerű emberek útján falunként adják tudtára a népnek; hirdessék ki, hogy az úrbéri tartozásokat a törvények szentesítéséig változatlanúl kell teljesíteni.
A vármegye – a jegyzőkönyv szavai szerint – polgári örömérzéssel értesül minderről és polgári köszönetet szavaz ez eredményekért István nádornak és hazafias örömmel üdvözli a sajtószabadságot.
A régi rend emberei természetesen nem maradhatnak meg tovább méltóságaikban. Gróf Károlyi György, az újonnan kinevezett főispán foglalja el az elnöki széket, a megváltozott időkhöz képest minden szertartás nélkül. Alispánok Eötvös Mihály és Domahidy Menyhért lettek. Az időközben elhalt Korda Lőrincz helyébe Nagy Ignáczot küldik föl az országgyűlésre s utasításba adják neki, hogy működjék közre azok fölmentésében, a kik e vármegyéből a szeniorátus és a majorátusok ellen izgattak. Azonban a rendi országgyűlés már utolsó napjait éli; készülnek a képviselőválasztásra. E végből a vármegyét a következő kerületekre osztják: 1) a nagybányaira 36, 2) az aranyosmeggyesire 53, 3) a krassóira 53, 4) a csengerire 45; 5) a gyarmatira 49; 6) a károlyira 18; 7) a szalkaira 27 községgel. Középponti választmányt is alakítanak, melynek elnökévé Gabányi Sándort teszik meg. A megválasztott képviselők közül Kovács Lajost és Riskó Ignáczot említik a jegyzőkönyvek.
A budapesti kormány helyzete azonban kezdettől fogva nehéz volt a bécsi miniszterek ellenállása és a nemzetiségek fészkelődései miatt. Minthogy tehát az összeütközés elkerülhetetlennek látszott, Batthyány miniszterelnök már május havában elrendelte, hogy készülni kell a védelemre és e végből járásonként szervezni kell a nemzetőrsereget.
Szatmár vármegyét teljes készületlenségben találták a korszakalkotó, nagy események, úgy hogy itt nem csupán az anyagi eszközök hiányoztak a küszöbön álló élet-halálharcz felvételére, hanem, a régi szabadelvűek kis csoportját leszámítva, még a lelkesedés sem volt meg. A köznemesség az alkotmány megváltozásában ősi jogaitól való megfosztását látta és kedvetlenséggel nézte az ujabb fejleményeket. A parasztság nem volt előkészítve az érdekében hozott jogi vívmányok felismerésére és megbecsülésére. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy még augusztus végén is, midőn a haza már a legnagyobb veszedelemben forgott, minden buzdító toborzási kisérlet igen kevés visszhangra talált; senkisem akart 518önkéntes nemzetőrré lenni. A falvakat bejáró küldöttség elkeseredetten panaszkodott, hogy a földesúri hatalom alól felszabadult, úgynevezett új polgárok, akkora ellenszenvvel és ingerültséggel fogadták őket, hogy lelkesítő törekvéseikkel illetlen gorombaságnál és gúnyolódásnál egyéb eredményt nem tudtak elérni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
