Végvár.
Végvár.
Végvár. A Magyar délkeleti helyiérdekű vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 589, lakosaié 2884, a kik leginkább református vallásúak. Postája; távírója és vasúti állomása helyben van. Ez a helység a II. József császár uralkodása alatt, az 1784–86. években történt harmadik német 125telepítéskor keletkezett. A dentai számtartóság 230 házat építtetett itt a letelepülő családok részére. 1787-ig az új helységben, mely Rittberg nevet nyert, mindössze 82 német család nyert elhelyezést, Később újabb német családok érkeztek, de a következő évben közülök 34 család elszökött és helyükbe 1790-ben tűztől tönkrejutott telepeseket helyeztek el, a kassai kincstári kerületből. 1791-ben a lakosság egy részét áttelepítették Daruvárra, onnan meg 78 evang. caládot helyeztek át Rittbergre. De a németek nem sokáig maradtak itt meg. 1794-ben az elköltözöttek helyére Csanád, Csongrád, Békés és Heves vármegyékből 150 ref. Vallású magyar családot telepítettek le. 1810-ben herczeg Meriadec de Rohan Guemené Lajos Viktor nyerte adományul, a kitől 1818-ban gróf Vojkffy István vette meg. 1829-ben Sina György tulajdonába ment át, a kiről örökségkép báró Sina Simon Györgyre szállott. Ennek halála után leánya, Anasztázia, férj. Gróf Wimpffen Viktornéé lett, utána fia, gróf Wimpffen Sieggriedé, a ki 1896-ban eladta Végvári Neumann testvéreknek, de ezek 1904-ben felparczellázták. A községbeli református templom 1888-ban épült. Van a községben olvasóegylet, polgári olvasókör, iparosegyesület, gazdakör, takarékpénztár, hitelszövetkezet, fogyasztási és értékesítő szövetkezet és Juhász Ferencz és Társa gőzmalama.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
