Téli ünnepkör
Téli ünnepkör
A kirvei utánni ünnepek mind kisebb jelentőségűek: Mindszentek napjára sütik az Allerheiligen-Stritzelt (fonottkalács), minek égész napon a főasztalon kell maradnia. Halottak napján nem szabad kenyeret dagasztani és a teknőt ráborítani, mert az a koporsóhoz hasonlít. Márton napján ludat sütnek s havat jósolnak szegycsontjának fehérségéből, esőt barnás foltjaiból. Ugyanekkor kezdik meg az új bort. Adventben hetenként háromszor böjtölnek, a szentesebb asszonyok egy falatot sem esznek s szorgalmasan látogatják a hajnali miséket. A ki elkésik a miséről, nem kap reggelire a fűszeres kolbászból. Adventi vasárnapokon, délután az, asszonyok látogatóba mennek, a mit mayennek neveznek, a férfiak pedig babra kártyáznak. Eredeti szokás dívik hamvazószerdán Zádorlakon. A legények csoportosan jelennek meg búcsúzás czímén a lányosházakban s ezért kolbászt, kalácsot, pénzt kapnak, a mit este közösen a kocsmában elköltenek, Ezentúl csak labdázás és társasjáték járja künn a réten, vagy a falu körüli pázsiton. Karácsony éjjelén Ujjózseffalván, Gizella- és Károlyfalván betlehemesek járnak ú. m. Szt. József-gazda; vesszőhordozó és a szamara. A kis lány Jézust; a két angyalt és Sz. Máriát ábrázolja. Házról házra mennek és kalácsot, pénzt kapnak mondókájukért: Szt. János napján bort szentelnek (Johannis-Segen). Ez Németországban is szokásos (Meyer 2531.). Gyertyaszentelő Boldogasszony napján vége a télnek. Akkor abbahagyják a társas fonást is. „Lichtmess Spinnen vergess!” és nappal megvacsoráznak „und die Suppe bei Tagess!” ‘Ilyenkor időjóslatokat csinálnak a télre vonatkozótag. Február második felében meg kell rázni a vézna gyerekeknek a gyümölcsfát és hirtelen elfutni tőlük (Meyer i. m. 158. l. Reichardt Deutsche Feste, 1911. 76. l.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
