A Deliblát klimája.
A Deliblát klimája.
A klimaelemeknek e nagyon is általános vázlatán belül meg kell emlékeznünk még a „Delibláti-pusztáról”, a mely különleges viszonyai miatt fokozott figyelmünkre tarthat igényt. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy klimájának elemei nem különböznek lényegesen az őt nagyobb távolságban környező területeitől. A klimatikus szélsőségek itt, a talajnak különleges fizikai tulajdonságai miatt, még fokozottabb mértékben vannak meg, mint egyebütt a megyében.
Az évi átlagos hőmérséklet 11.4° C, a mi azonban korántsem jelzi azt, hogy talán enyhe a nyara és tele. Ellenkezőleg, itt éppen a túlnagy hőingadozásokból adódik a jó közepes temperatura-adat. Cholnoky30 megfigyelései szerint példának okáért a homok felszíne a levegőnek 28.9° hőmérséke mellett felmelegedhetik 47.6°-ra és ott az összes hőingadozás 32°. Általában mondhatni, hogy a homok jobban melegszik fel, mint a gránitszikla, ez pedig jobban, mint a mocsártalaj. A levegő legerősebben melegszik fel a homoktalaj felett, mert a meleg nem hatol olyan mélyre, mint például a gránitba. Legkevésbé melegszik fel a mocsártalaj feletti levegő, mert itt a besugárzott melegmennyiség a nedvesség elpárologtatására fordíttatik. E kettő között áll a homok, a melegkisugárzást illetőleg. Éjjel a gránit több meleget ad le a levegőbe, mint a mocsártalaj, mert több halmozódott fel benne és mélyebben; legkevesebbet sugároz ki a mocsártalaj „a miért is rajta a fagy leggyakoribb”. Késői és korai fagyok – habár ritkán előfordulnak és különösen a mélyebben fekvő részeken okoznak kárt.
Az évi átlagos csapadékmennyiség 690 mm. Ez talán még elég soknak volna mondható, ha az egész év tartamára egyenletesen oszlanának el a csapadékos napok. A főleg délkeleti irányú (77%) szélviharok leginkább a tavaszi és őszi hónapokban dühöngenek (a melyek gyakran 4–7 erősségűek), ezek többnyire szárazak, esőt az éjszaknyugati hoz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
