A középkorban
A középkorban
A honfoglalás korából is akadt leletünk. 1908 októberben a Vízi-utczában női sírra akadtak, a melynek inventáriumából 7 drb (karperecz, fülbevaló, övboglár, pityke) a városi múzeumba került.
A mai Versecz azonban csak a XV. század elején tünik fel és olyan körülmények között, melyek azt tanúsítják, hogy akkor e vidék lakossága nagyon erősen át volt hatva szláv elemekkel, sőt, hogy maga a helység is szláv alapítású, mert a neve: podvrsán = az orom alatt, vrhsácz = hegyes hely – értelemmel bír a szerb nyelvben.
E helység a Kápolna hegy lejtőjén, az Ördögárok előtt terült el, a mint ezt az 1892-ben rigolirozás közben feltárt gazdag régiségi nyomok és leletek igazolják, melyek a XII. századtól a XVII. századig terjednek. A leletek között nemcsak szerszámok, fegyverek és ékszerek, hanem épületmaradványok is vannak, úgymint faragott oszlopfőtöredékek és vakolatrészletek, festési maradványokkal. Érdekesek egy ötvös műhelyének a maradványai: üllő, trébelő lemez bevésett árpádkori és későbbi mintákkal és csészék, valamint egy ezüst evőeszköz; a csésze belsejében vésett gótstilű rozetta van, mely a XV. századra utal. A trébelő lemez, analógiái között, a legrégibb és legérdekesebb, a mint azt Mihálik József kimutatta. E leletek művelődéstörténeti szempontból felette fontosak, mivel az 1394 után meg-megujuló török betörések ezen a vidéken majdnem mindent elpusztítottak.
Ezek okozták azt is, hogy vidékünk multjából oly keveset tudunk. 1427 május 19-én Zsigmond király az ő hivének Nagymihályi Albertnek és ennek fiainak János, László és Györgynek bokros érdemeik jutalmazására a Nagylaki Jánky János halálával szabaddá lett Szentgyörgyi uradalmat adományozta Krassóban, a melynek alkotó része a Podversa nevű falu is volt, a mely Versecznek felel meg. Nagymihályi György 1444-ben hűtlenségbe esvén, birtokait Hunyadi János kormányzó lefoglalta. Podvrsán is más kezekbe került. Nagymihályi Albertnek 436Felső-Magyarországon élő ivadékai jogigényeiket többször akarták érvényesíteni, így 1550 jan. 10-én is a garamszentbenedeki konvent előtt, a midőn óvást emeltek az ellen, hogy Petrovics Péter és Fráter György a szentgyörgyi uradalmat és vele együtt Podversa falut Ferdinánd királytól megszerezhessék. Ez azonban már nem használt, mert az uradalom más kezekbe került és 1551-ben Mező-Somlyó vára, Krassó ősi székhelye, és egy évvel később Temesvár is a törököké lett.
A folytonos török betörések ellensúlyozására építették a délmagyarországi várakat Zsigmond király (1387–1439) uralkodása idejében. Akkor keletkezett a verseczi vár is, melynek oltalma alá Podvrsán korült. Fájdalom, oklevelünk nincsen, a mely a vár alapításáról tudósítana bennünket. Csak a Csákon 1393 körül épült torony hasonlatosságából következtethetjük, hogy várunkat még Zsigmond király korában emelték a vidék oltalmára a törökök ellen.
A tudós török Evlia Cselebi azt irja, hogy Versecz várát „deszpot” király építette. Evlia e „deszpot” király alatt, úgylátszik, Brankovics György rácz deszpotát értette, a ki 1427-ben jött Magyarországba és itt a mai verseczi határban fennállott Garabócz helység, a melyre a mai Grobliste dűlő neve emlékeztet, birtokosa is volt – és a kit közönségesen csak „deszpot”-nak neveztek.
Midőn 1456-ban II. Mohammed, a ,,hódítás atyja”, Konstantinápoly után, Belgrádot is megvívta, annak egyik vezére, Gázi Báli bég, Orsováig nyomult, Versecz várát is elfoglalta és rövid ideig megszállva tartotta.
A XV. század végéről érdekes hírünk van, mely fényt vet a verseczi bortermelés régiségére. 1494-ből tudjuk ugyanis, hogy Ulászló magyar király udvarában a verseczi bor hordóját 10 1/2 aranynyal fizették.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
