Vegyesházi királyok.
Vegyesházi királyok.
Az Árpádok kora nem hagyott több nyomot ezen a tájon; Szentkláray szerint a város mai neve is az Anjouk korából való s annak a következménye, hogy a Becsei-Csata család őse e helyet birtokába vette, régi neve helyett csepelszigeti birtokainak nevét adván neki. Ez a névváltoztatás az oka annak, hogy Szentkláray a város telepítését is ebbe az időbe teszi. (A becskereki vár, 14.) Valószinűbb azonban az a feltevés, melyet fentebb említettünk, hogy a város neve avar eredetű. A legrégibb magyar lelet is az Anjouk korából való: Róbert Károlynak egy kis ezüstpénze, hihetőleg 1320–21 tájáról. (Tallián Béla tulajdona, előlapján Róbert Károly ülő alakja van, az ország almáját és keresztet tartva; hátul kettéosztott czímer, felette kis rózsa és a név: Karolus) 1331-ben Nagybecskereken már vásár volt (Bárány, 162.) s ugyanebből az évből van egy oklevelünk, a mely arról beszél, hogy Becskereken, – »Civitas Becke« – Chelp Andrásnak Böldrei Erzsébet ellen való ügyében egy országbírói törvénybe idéző parancs hirdettetett ki. (Ortvay, id. m. I., 400.) Az 1332-ből való pápai tizedlajstrom szerint Becskereknek már volt egyháza, papja, kit Jánosnak neveztek, plebániája, mely az általa fizetett tized szerint a tekintélyesebbek közé tartozott. Egy 1336. évbeli oklevél szerint, melyet a bácsi káptalan állított ki, Becskerek még nem volt vár és Bácshoz tartozott; úrnője Erzsébet volt és az oklevélben épen arról esett szó, hogy ezt a birtokát Miklósnak ajándékozza. 1344-ből a titeli káptalannak maradt egy oklevele, a mely az akkori viszonyokra vet érdekes világot: László fia János, a becskereki tributarius, Becskerek alatt megkergette és megsebesítette János csőszti bíró legényét, fiát és három lovat elvett tőlük. Az ügyet békésen intézték el: János mester felkereste a becskereki Johannest és elégtételt nyert tőle. (Pesty Frigyes gyűjteményéből.)
Becskerek nem volt mindig székhelye a vármegyének: a XIV. század elején a torontáli alispánnak Becskerekről kelt ugyan egy levele, de 1347-ben a megyei gyűlést Olnason tartották, 1364-ben sem magán Becskereken, hanem mellette. Sőt a XV. század elején Becse volt egy ideig a székhely és a vármegyét is Becséről nevezték ekkoriban. (Szentkláray: »A becskereki vár«, 15.) Szentkláray mindebből arra akar következtetni, hogy Becskerek jelentéktelen hely volt; de hogy egyeztethető ez össze a tizedlajstrom tanúságával és mért kereste volna fel Zsigmond király Becskereket 1398-ban, mikor Bosnya ellen hadakozott? Ekkor járt itt először – történelmi emlékek tanusága szerint – az ország uralkodója, a mit egy levele árul el »in crastino festi beati Michaelis« keltezve. (Pesty Frigyes gyűjteményéből.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
