Ujszentiván.
Ujszentiván.
Ujszentiván. A Tisza mentén fekvő kisközség. Házainak száma 314, lakosaié 1435, a kik között 335 a magyar, 515 a német- és 585 a szerbajkú. Vallásra nézve róm. kath. és gör.-keletiek. Postája, távirója, távbeszélője és vasúti állomása helyben van. A középkorban Szent-Iván néven volt ismeretes. Ekkor kisebb nemes családok bírták. 1411-ben Gyálai Mihály, 1431-ben Barla fia István, 1450 134körül Szentiváni Pál és Mátyás, Dékán János és Csücsködi Jakab. A törökök közeledtekor lakosai elmenekültek, de később ismét visszatértek. 1561-ben Gyálai István, Balassa Pál, Zay Ferencz és Rigó György voltak a földesurai. Az 1564. évi összeírás szerint itt ekkor Viczmándi Mátyás, Liszti János, Balassa Bálint és Gyálai János voltak a birtokosok. 1582-ben még magyar jobbágyok lakták. 1639-ben Szegedy Ferencz, Komjáthy Ábrahám és Voxith, másként Horváth István nyertek reá adományt. 1647-ben is még lakott hely volt és ez időtájt Tar Gáspár szerezte meg, kinek elhunytával a nádor a falu fele részét 1648-ban Dőry Istvánnak és Török Andrásnak adományozta. A XVII. század második felében a falu elpusztult s mint ilyen került bele a csanádi püspök 1700. évi birtoklajstromába. Temesvár visszafoglalása után a temesvári bánságba kebelezték. 1719-ben Gyála faluhoz tartozott. A csanádi tiszttartóság 1746 márczius havában a pusztának ama részére, a hol most Ószentiván község határa terül el, szerbeket telepített. Szeged városa ezt a részt 1783-ban megvásárolta a kir. kamarától, erre a szerbek átköltözködtek innen a mai Ujszentivánra, Ószentivánt pedig szegedi magyarok szállották meg. A régi Szent-Iván helység plebániájáról és templomáról 1481-ből van adatunk, melynek kegyúri jogát Barlafia István Szeged városának elzálogosította. Jelenleg csak a görög-keleti szerbeknek van itt templomuk. 1849 tavaszán a szegedi polgárőrség rátámadt a helységben tanyázó szerviánusokra s azokat innen kiűzte, majd Perczel Móricz honvédtábornok verte itt vissza a szerbek és a császáriak támadását. 1849 augusztus havában Haynau táborszernagy hadai szállották meg. 1849 július és augusztus havában kolera pusztított a lakosok között. A községben gazdasági egyesület és hitelszövetkezet, valamint »Mezőhegyes vidéki Noniusz fajta méntelep« van. Az egyik dűlőt Munduka jama dűlőnek nevezik, mely nevet még a törököktől kapta. A községhez tartozik Térvár puszta, mely a XV. században köznemesek birtokában levő falu volt. 1450-ben Térvári János és Balázs, Faddi István s Tiburcz András voltak itt birtokosok. Az 1557–1758 évi török kincstári adólajstromok szerint magyar jobbágyok lakták; ezeknek az utódait még 1582-ben is itt találjuk. 1561-ben Gyálai István, Zay Ferencz, Végh Illés és Vasvári János voltak a földesurai. 1647-ben még lakott hely volt, de a XVII. század második felében elpusztult. A temesvári igazgatóság azután, mint pusztát 1735-ben bérbeadta. 1777-ben Szegedről 14 magyar dohánykertész család telepedett ide. 1783 márczius 5-én Szeged városa vásárolta meg a kamarától. Térvár és Rábé között feküdt a középkorban Szent-János falu, honnan a Szentjánosi család származik. E család már az 1444–1517 közötti időből vannak adatok. A szegedi ferenczrendű házfőnök 1647-ben összeírván a csanádi püspökséghez tartozó pusztatelkeket és lakott helyeket, Szent-János pusztát Rábé mellett sorolja fel. Az 1761. évi térképen szerbektől lakott helységnek van feltüntetve.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
