Zichy Ferraris gróf.
Zichy Ferraris gróf.
A család eredetét és leszármazását a Pozsony vármegyei kötetben ismertettük. A jelenleg virágzó nemzedék őse János († 1767.), kinek fia István (szül: 1722, † 1769.) az oroszvári főágazat alapítója. Ennek második fia: Károly (szül. 1753 márcz. 4., † 1826 szept. 28-án.) Békés, majd Győr vármegye főispánja, 1783-ban kamarai tanácsos, 1785-től kamaraelnök, tárnokmester és v. b. t. t., majd 1787-től a m. kir. helytartótanács elnöke s 1788-tól országbíró, az aranygyapjas rend vitéze, 1808-tól kezdve pedig az államtanács tagja és az állami miniszterium elnöke. Kamarai tanácsosként 1783-ban kincstári birtokon telepítette Zichyfalvát. Fiai közűl Ferencz altábornagy (szül. 1777, † 1839.), nőül vevén gróf Ferraris Vilmát, az 1802. évi 32. törvényczikkel Magyarországon is honfiusítást nyert és 1811. évi ápr. 12-én engedélyt kapott arra, hogy leszármazóival együtt a Zichy-Ferraris nevet viselje és a Ferraris czímert a Zichy-czímerrel egyesítse. Ferencz Nagytószeg, Kistószeg, Molydorf (Molyfalva), Szenthubert, Charleville (a mai Károlyliget), Seultourn (a mai Szentborbála) helységekben és Nagytóba pusztán bírt földesúri joggal. Fiai: Emanuel (szül: 1808, † 1877.), Bódog (szül. 1810, † 1885.) cs. kir. kamarás és Lajos (szül. 1814, † 1859.). Bódog fiai: Viktor (szül. 1842, † 1880.) Moson vármegye alispánja, majd Pest vármegye főispánja, a ki Molyfalván, Nagytószegen és Kistószegen volt birtokos, a mely birtokait báró Billot Cirillnek adta el. Lajos (szül. 1844,) a főrendiház tagja. Emanuel (szül. 1852.) cs. és kir. kamarás. Budapesten lakik. Jelenleg a családból Ágost Torontálorosziban, Andor Pészakon birtokos, az utóbbi szintén a család oroszvári főágából származik. Ez ág alapítójának Istvánnak elsőszülött fia volt Ferencz (szül. 1751 febr. 17, † 1812.), Békés, majd Pest-Pilis-Solt vármegye főispáni helytartója, 1788-ban Zemplén vármegye főispánja, majd főpohárnokmester és Veszprém vármegye főispánja, a ki a vedrődi ágazatot alapította. Tíz gyermeke közűl Ferencz József, Károly és Edmund három vonalra osztották a vedrődi ágat. Ferencz József (szül. 1874, szept. 20-án Pozsonyban, † 1861 aug. 15. Pozsonyban) kir. főajtónálló és Bihar vármegye főispánja alapította a seregélyesi vonalat. Fiai közűl László (szül. 1799, † 1868 jan. 9-én Pesten) cs. kir. kamarás, 1848 előtt m. kir. helytartósági tanácsos. Nejétől gróf Széchenyi Máriától született fia: László (szül. 1830, † 1896.) cs. és kir. kamarás. Neje: gróf Széchenyi Ernesztin. Fia Andor (szül. 1858 nov. 13-án.) 1891 jún. 1-én Pozsonyban lépett házasságra Pészaki Bajzáth Mária csillagkeresztes hölgygyel. E házasságból született Vera, Erzsébet, Magda és Dezső Antal (szül. 1904.).
Czímer I.: kékben, lebegő aranykoronából kiemelkedő, négy-négy ágú szarvasagancs között lebegő, egyenlő szárú ezüstkereszt. Sisakdísz: paizsalak. Takarók: mindkét felől kékarany. Czímer II.: Hasított paizs. Elől a Zichy-czímer kékben, aranyeveles koronából kiemelkedő négy-négy ágú szarvasagancspár között, a máltai kereszt. Hátul a Ferraris-czímer: vágott paizs, felül ezüstben kinövő kétfarkú természetes színű oroszlán. Alul veresben két aranypólya. A paizs fölött grófi korona. Paizstartók: két arany oroszlán.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
